Sebestyén Hajnalka kecskeméti újságíró a Petőfi Népe című megyei napilap hasábjain tudósította az olvasóközönséget a megyeszékhelyen harmadik alkalommal megrendezett Bábel ifjúsági összművészeti fesztiválról. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon és a Kecskeméti Színjátszó Műhely közös szervezésében létrejött rendezvényen a fiatal alkotók a művészet eszközeivel kérdeztek rá és válaszoltak mindennapi életünk különböző jelenségeire.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az ÓMI (Ózdi Művelődési Intézmények) Városi Könyvtára Helytörténeti Gyűjteményében őrzött kiadvány Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) nyelvész, könyvtáros, tibetológus ázsiai kutatásairól és szakmai munkája során végzett levelezéséről tudósít. Az 1949-ben, Ázsiai levelek és más írások címmel megjelent könyv a bevezető és az életrajzi tanulmány után a magyar orientalista tudós leveleiből válogat néhányat az olvasó számára. A könyv Duka Tivadar (1825-1908) orvos, honvédtiszt, Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai című, 1885-ben megjelent kiadványa alapján készült.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Néprajztudományi Intézetében megtalálható magyar népmesekatalógusok összeállítását a Néprajzi Kutatóintézet kezdte meg az 1950-es években. A gyűjtő és rendszerező munka jelenleg is folytatódik, a sorozatban eddig tíz kötet látott napvilágot, bemutatva pl. a magyar varázsmesék, legendamesék, állatmesék vagy pl. a rátótiádák variánsait és előfordulási helyeit az 1800-as évektől az egyes kötetek lezárásáig. A magyar tündérmesék katalógusa Dömötör Ákos szerkesztésében 1988-ban jelent meg.
A nyíregyházi Kállay Gyűjtemény fotótárában található képen özvegy Fekete Istvánné látható a Farkasréti temetőben férje, Fekete István író (1900-1970) sírjánál. Az író 1929-ben vette feleségül Piller Editet (1909-1997), házasságukból két gyermek, Edit (1930-2013) és István (1932) született. Piller Edit, férje halála után aktív szerepet vállalt az író hagyatékának gondozásában, számos magyar nyelvű kötet és idegen nyelvű kiadvány megjelentetésében. A Farkasréti temetőt 1894-ben nyitották meg, számos nevezetes személyiség sírhelye található meg itt.
A keszthelyi Balatoni Múzeum levéltárának képeslapgyűjteményében található, 1908-ban kiadott levelezőlapon egy a Balaton partján sátort vert teknővájó cigánycsalád látható. A "teknős" cigányok öröklődő mestersége, mely apáról fiúra szállt, az 1945 utáni időszakban, a gyáripari termékek, majd a műanyag árucikkek sorozatgyártása hatására egyre inkább háttérbe szorult, a szakma és a vándorló életforma egyre kevésbé hagyományozódik, napjainkban csak elvétve találkozhatunk Magyarországon hagyományos, cigány famunkával foglalkozó mesterekkel.
