Általános

Cím

Osztályteremmakett

Leírás

A keszthelyi Balatoni Múzeum felvételén a Csány László Általános Iskola egyik tanterme látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Osztályterem-díszítés

Leírás

A keszthelyi Balatoni Múzeum 1960-as archív felvételén Stádinger Ferenc tanító úr és osztálya látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Őskori somlyói nyéllyukas homokkő balta I.

Leírás

„Kőbaltákat is találunk a MaNDA 3D-s adatbázisában… A puhább, homokkőből készült 13,2 centis szerszámot a Somlyó hegyén veszítette el egykori tulajdonosa. Ezek a Balatoni Múzeum által őrzött és digitalizált ősi eszközök kettős funkcióval bírtak. Azt gondolhatnánk, hogy elsősorban szerszámként használta az ősember a kőbaltákat, de hát mennyi erő és főleg idő kell ahhoz, hogy egy ilyen meglehetősen életlen szerszámmal kivágjunk akár csak egy 30 cm átmérőjű fát? Hát sok, de az ősembernek nem kellett folyton néznie közösségi oldalakat (sem), így volt ideje az ilyen dolgokra bőven. Azaz inkább lett volna, mert valószínűleg annál több esze volt, hogy kőbaltájával hozzáfogjon a már említett derékszélességű fa kivágásához. Már csak azért is, mert tűzifának való, letört „szárazulatot” talált bőven a hatalmas erdőségekben, amit csak össze kellett gyűjtenie. A vékonyabb, eszközök készítésére alkalmas fákkal, ágakkal pedig megbirkózott a kőbalta is. Amit ezek szerint talán inkább a vadászatnál és a harcban alkalmazhattak, az emberi, vagy éppen állati koponya bezúzása egy pillanat műve csak, nem kell vele annyit vacakolni, mint egy fa kivágásával. Az európai neolitikumban úgy Krisztus előtt 7000 évvel ezelőtt megjelent eszközöket pattintott változatuk előzte meg, amivel most nem foglalkoznánk. A csiszolt kőbalták osztályzását a nyélre való erősítésük módja alapján is megtehetjük. Az egyszerűbb, keményebb kövekből (zöldpala, metabázit) laposra csiszolt és kiélezett darabokat állati inakkal, bőrszíjakkal erősítették a nyélhez, vagy később az ügyesebbje már ki is fúrta a nyelet, és ebbe a lyukba lett rögzítve a penge. A másik, talán nagyobb szakértelmet, de mindenképpen több türelmet igénylő forma nyéllyukas változat. Amit általában a puhább homokkőből készített az ekkor már törzsekbe szerveződő, állatbőrökbe burkolózó, a földművelést és állattenyésztést éppen tanulgató ember. Az egyszerűbb megoldás az volt, hogy lábai közé szorítva egy keményebb fával esett neki a kőnek úgy, hogy folyamatosan kvarchomok volt a henger alakú „fúró” alatt. Na, így sokáig eltartott a munka, ezért később, felfedezése után azt a bizonyos íjas esztergának (ha nem ismeri, tessék „megguglizni”!) nevezett eljárást használták kőbalta lyukasztásra is. A kő munkadarab beszorításához és a „fúrószár” stabilan tartásához egy fa keretet készítettek, az itt is homokon forgó fúrószárat pedig az íjjal mozgatták, miközben folyamatosan adagolták a fúró fejéhez a homokot és hűtésnek a vizet. Fúróként egy üreges nádat is alkalmazhattak, az így keletkező kis henger alakú melléktermékekre is jócskán bukkantak már a régészek. Az állítólag így nem egészen fél óra alatt elkészíthető szűk lyukat aztán csiszolással tovább bővítették, mert ezekhez a baltákhoz mindenképpen vastagabb nyél kellett.” (Pálffy Lajos: Ezzel kivágni egy fát?) http://mandarchiv.hu/cikk/5271/Ezzel_kivagni_egy_fat

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Csiszolt nyéllyukas kőbalta

Leírás

A Magyar Nemzeti Múzeum - Régészeti Tárában található őskori kőbalta Magyarország területéről származik. A róla készült kép 3D-ben látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Női portré és arcrészletek, Takács István (1901-1985) mezőkövesdi, matyó festőművész vázlata I.

Leírás

A képen látható vázlat, tanulmányrajz Takács István (1901-1985) festő- és grafikusművész munkája, melynek az alkotó életművét gondozó mezőkövesdi Takács István Kulturális Alapítvány a jogtulajdonosa. A kiváló művész „Mezőkövesden, törzsgyökeres matyó parasztcsaládban született. A gimnáziumi érettségi után Pestre került az Iparművészeti Iskolába. A festészeti szakra iratkozott be, keserű nélkülözésekkel küzdötte magát előre. Öt évet töltött itt el alapos munkában, mesterségének minden fogását elsajátítva. Származása meg is magyarázza művészetének egészen egyéni és kiváló tulajdonságait: színeinek ragyogó pompáját, dús változatú skáláját. Fajtájától örökölten azt a szédületes fantáziát is, ami különösen nagyobb méretű képeit jellemzi, de innen eredeztethető stilizáló képessége is, ami kisebb festményein tűnik ki, főképpen matyó madonnáin. Egyházművészetét mélyen vallásos szellem és a barokk ízlés mesterkéltségtől mentes átélése jellemzi. Színének drágakőszerű ragyogása, pompás muzikalitása, nagyszerű érzékkel való adagolása, kompozícióinak egyensúlyban tartott megbonthatatlansága, mozgalmas vonalvezetése, szinte kimeríthetetlen képzelőereje mind eleve meghatározta, hogy a barokk templomok festője legyen, s valóban alig van festőnk, aki megközelítőleg is annyira átérezné a barokk lelkiségét, mint ő. Mindezt maga is érezte, s ezért lépett az egyházi festő - kevés mai dicsőséget nyújtó - pályájára. Az egyházi festő misszionárius, ő írja ecsetjével a "szegények bibliáját", ő hirdeti színeivel a szegényeknek az evangéliumot, amit életcéljául maga is megfogalmazott.” (Bán József)

Kompetencia

Évfolyam

Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség