7796 - 7800 találat a 13530 közül.

Régi villamos

Oktatás

Általános

Cím
Régi villamos
Leírás
A szegedi Móra Ferenc Múzeum képeslapján régi villamoskocsi látható.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Bicikliszerelés

Oktatás

Általános

Cím
Bicikliszerelés
Leírás
A keszthelyi Balatoni Múzeum archív felvételén kisfiút látunk bicikliszerelés közben.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Teherautók

Oktatás

Általános

Cím
Teherautók
Leírás
A keszthelyi Balatoni Múzeum archív felvételén teherautókat láthatunk a Sömögye-dűlőben.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Népvándorlás kori szvasztikus bronz fibula

Oktatás

Általános

Cím
Népvándorlás kori szvasztikus bronz fibula (Keszthely-Fenékpuszta-Pusztaszentegyházi-dűlő, Kr. u. VII. század eleje)
Leírás
„Arra biztos nem gondolt a fenékpusztai ékszerész, hogy fibuláját majd egykoron gyanús szemekkel fogják méregetni, és egyes túlbuzgó hivatalnokok akár el is kobozzák, vagy éppen pénzbüntetést rónak ki viselőjére. Nézzük hát most ezt a VII. századi horogkereszt, avagy szvasztika alakú fibulát, amit a pusztaegyházi dűlőben találtak, és digitalizáltak 3D-ben a Balatoni Múzeum munkatársai. Mivel sorozatunk a tudományos népszerűsítés jegyében íródik, most (is) eltekintenénk a mélyebb tudományos magyarázatoktól, okfejtésektől, melyeket szép számmal olvashatunk a horogkeresztekről, szvasztikákról. Annyit viszont nem árt tudnunk, hogy a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb ábrázolásáról van szó. Ezért is lehet nehéz dolog eldönteni, hogy akkor most tiltott önkényuralmi jelképnek minősül-e egy szvasztika az adott helyzetben, vagy pedig ősi jelképnek, esetleg egyszerű díszítő motívumnak. Ez utóbbi esetben előfordulhat szólóban, de szerepelhet egy görög és római templomok frízén egymásba fonódva láncban is. Ez a „görög kulcs”, avagy a „meander” a román és gótikus művészettörténeti korszakokban a templomok padlózatára is átkerül, hogy aztán a klasszicizmusban ismét szerephez jusson majd akár a homlokzaton is. Vallási szimbólumként, ősi jelképként minden bizonnyal India volt a szvasztika bölcsője, maga a szó is szanszkrit, szerencsés, jó dolgot jelent. Talán az sem véletlen, hogy éppen Indiában a legelterjedtebb jelenleg, ahol a valláshoz kapcsolódó és a hétköznapi tárgyakon egyaránt előfordul. Mint ahogyan ilyen dolgokat, cserépedényeket díszítettek vele már a görögök által lerombolt Trójában is. Mezopotámiában és az ókori Egyiptomban viszont már nem találjuk nyomát. Biztos azért, mert nem találták szépnek, vagy nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget neki. Mint ahogyan Európában is ez lett volna a sorsa, ha nincs Adolf Hitler. Aki a korban divatos okkultista tanítások buzgó olvasójaként állítólag Jörg Lanz von Liebenfelstől, a kiugrott cisztercita szerzetestől és okkultistától kapta az ötletet a jelkép használatához. A horogkeresztre aztán 1935-ben az ábrázolásokon is rátelepedett a birodalmi sas, és most nem is folytatnám a történetet tovább. Mindenki tudja, hogy mi lett a szerencsés, jó dologból 1935 és 1945 között.” (Pálffy Lajos: Misztikus jelkép betiltva) http://mandarchiv.hu/cikk/5691/Misztikus_jelkep_betiltva

Kompetencia

Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Egyetemes szimbólum. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Négy szára a négy égtájra mutat, horgai a világegyetem elemi teremtő- és hajtóerőit jelképezik. A mozdulatlan középpont-világtengely körüli tér és az idő körforgását fejezi ki.
Egyetemes szimbólum. A magyar népművészetben is előfordul, tekerőlevél néven. Négy szára a négy égtájra mutat, horgai a világegyetem elemi teremtő- és hajtóerőit jelképezik. A mozdulatlan középpont-világtengely körüli tér és az idő körforgását fejezi ki.

Első világháborús sümegi ezüst karikagyűrű

Oktatás

Általános

Cím
Első világháborús sümegi ezüst karikagyűrű
Leírás
„Mára már jórészt feledésbe merült részlete a világháborúk történetének a hátország háborús adakozása. Az első gondolata ezzel kapcsolatosan mindenkinek az élelmiszercsomag, vagy éppen egy-egy meleg sál vagy zokni küldése, de voltak egészen más megoldások is. Most egy első világháborús karikagyűrű hátterét próbáljuk feltárni, amit a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai 3D-ben is digitalizáltak. Az ezüstből készült lapos karika felirata (1914 hadi emlék 15) után egyértelmű, hogy első világháborús relikviával van dolgunk. Már csak azt kellene eldönteni, hogy úgynevezett frontemlékről, tehát a harcok szünetében fabrikált eszközről, ékszerről van szó, vagy egy korabeli kifejezéssel élve „hazafiúi szükségleti és megemlékezési ékszertárgyról”, tehát egy adakozási akció szereplőjéről. A Kossuth rádió déli harangszójában is többször elhangzik, hogy az első világháború kiterjedt a templomok harangjaira is, de azt már kevesebben tudják, hogy a hadviselő hazáknak a színesfémek (harang, rézmozsár) mellett a nemesfémekre is nagy szüksége volt. Még utolsó Napóleon elleni hadjárat idején indult Németországban az „Aranyat vasért” mozgalom, amiben a hazafiak és honleányok arany és ezüst ékszereiket, jegygyűrűiket cserélték be vasból készült karikagyűrűkért. A dolog nem merült feledésbe, és már 1914 kora őszén Magyarországon is megindította az Auguszta-alap ezt az ékszercserét. A József főherceg felesége, Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő védnökségével alakult szervezet vasgyűrűire a Pro Patria 1914 felirat került. Ilyen ékszerhez csak az alap révén lehetett hozzájutni annak vidéki városokban létesített fiókjaiban, vagy központjában, a fővárosi Ritz szállóban, ahová postán is be lehetett küldeni az adományokat. Nagy volt az adakozási kedv a háború első éveiben, 1915 nyaráig Karcagon például 3,5 kg arany és 7 kg ezüst gyűlt össze a fiókirodában. A történethez az is hozzá tartozik, hogy más segélyszervezetek, és ékszerészek is meglátták a lehetőséget az akcióban, és meg is jelentek a különféle anyagú és díszítésű gyűrűik a piacon, közös bennük talán csak az 1914-15-ös felirat. Voltak gyűrűk, amelyekbe I. Ferenc József, vagy a szövetséges hatalmak uralkodóinak képét vésték, egyes élelmes ékszerészek pedig még arra is vállalkoztak, hogy a kellemetlen, és „esetlegesen fertőző” vas gyűrűket részben, vagy teljes egészében arannyal, vagy ezüsttel futtassák. Készültek természetesen a hátországban szerencsegyűrűk is eme ritka vendég jelképeivel, a négylevelű lóherével, vagy éppen a patkóval, amik persze nem óvtak meg a gyilkos pergőtűzben, de rájuk pillantva a békés otthonra lehetett gondolni, a menyasszonyra, a feleségre, vagy valaki másra.” (Pálffy Lajos: Hazafiúi szükségleti és megemlékezési ékszertárgy) http://mandarchiv.hu/cikk/4338/Hazafiui_szuksegleti_es_megemlekezesi_ekszertargy

Kompetencia

Évfolyam
Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2
Szociális és állampolgári kompetencia
„Vajon miért van az, hogy apokaliptikus méretű tragédiáknak kellett bekövetkeznie a magyar nép sorsában, hogy az össznemzeti érzések fölékerekedjenek az egyéni hiúságnak, s jegygyűrűket és harangokat áldozzanak fel a Haza oltárán?” (kobzosBBL)
„Vajon miért van az, hogy apokaliptikus méretű tragédiáknak kellett bekövetkeznie a magyar nép sorsában, hogy az össznemzeti érzések fölékerekedjenek az egyéni hiúságnak, s jegygyűrűket és harangokat áldozzanak fel a Haza oltárán?” (kobzosBBL)

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.