Mészáros Márta (1931-) filmrendező, forgatókönyvíró az 1950-es évek közepén dokumentumfilmek rendezőjeként kezdte pályáját. Első nagyjátékfilmje az 1968-ban bemutatott Eltávozott nap, Kovács Kati énekes, színésznő főszereplésével. Ettől kezdve leginkább a fikciós műfajban készített filmeket (pl. Örökbefogadás (1975), Napló-trilógia, A temetetlen halott (2004)). A lőrinci fonóban (1971) három textilipari munkásnő megszólaltatásával e társadalmi csoport helyzetét, problémáit, elképzeléseit és lehetőségeit mutatja be.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Schiffer Pál (1939-2001) rendező, forgatókönyvíró 1963-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti egyetemet, majd a Mafilm és a BBS (Balázs Béla Stúdió) munkatársa lett. A Cséplő Gyuri (1978) című dokumentum-játékfilmjét olyan dokumentarista, néprajzi, szociológiai hitelességű kisfilmjei készítették elő mint a Fekete vonat (1970), a Faluszéli házak (1973) és a Mit csinálnak a cigánygyerekek? (1973).
Fábri Zoltán (1917-1994) rendező, színész, képzőművész 1941-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Az 50-es évektől a Hunnia Filmgyárban dolgozott, de számos színházi előadást is rendezett. Első nagyobb filmsikere az 1955-ben bemutatott Körhinta volt. A korszak politikai-társadalmi válságát és a paraszti életforma meggyengülését egy szerelmi történetben bemutató filmdráma Sóos Imre és Törőcsik Mari főszereplésével szakmai és közönségsikert is aratott. A Körhintát olyan klasszikusok követték mint a Hannibál tanár úr (1956), az Édes Anna (1958), majd a 60-as években a Két félidő a pokolban (1961), a Húsz óra (1965) és A Pál utcai fiúk (1968). Fábri a 80-as évek elejéig forgatott játékfilmeket, melyek közül számos a magyar filmtörténet becses darabjaként kanonizálódott.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Gyarmathy Lívia (1932-) rendezőnő és férje, Böszörményi Géza (1924-2004) rendező, forgatókönyvíró együttműködéséből az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig számos dokumentum- és játékfilm született, köztük olyan alapvető alkotások mint az Ismeri a szandi mandit? (1969), a Madárkák (1971), a Szívzűr (1981), a Faludy György költő (1987) és a Recsk (1988). Az Együttélés (1983) 80 perces filmszociográfia egy sváb menyasszony és egy bukovinai székely vőlegény házasságáról szól, miközben a felszínre törő nemzetiségi ellentét és a megbékélés lehetősége is körvonalazódik.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Zombori Katalin (1946-) rendező, forgatókönyvíró az 1970-es és az 1980-as években aktívan dokumentál és reflektál az aktuális társadalmi, politikai, közéleti, kulturális jelenségekre. Kamerájával megfigyeli a baracskai börtön lakóinak életét (Kísérleti fogház, 1978), érdeklődéssel követi a magyarországi nők élethelyzetét (Foglalkozása háztartásbeli (1980), Nők a hadseregről (1981)), de bemutat periférikus jelenségeket, szubkultúrákat is (Húzzák a nótánkat (1984), Megisszuk az árát (1986), Törődés (1988)). Az 1981-ben bemutatott Menedék (Munkacím: Leányotthon) a 43. sz. Építőipari Vállalat munkásszállásán élő nőkkel készített interjúkat közli. Helyzetkép e film a munkásnők életéről, kulturális lehetőségeikről, továbbképzésükről és magánéleti gondjaikról.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
