Gróf Széchenyi István közlekedési miniszter portréja
Leírás
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója. Talán legnagyobb jelentőségű munkája az 1830-ban megjelent Hitel, és amelyben sorra veszi a magyar mezőgazdaság, kereskedelem égetően fontos kérdéseit, mint a a pénzhiány, kereskedői konkurencia, kiviteli vám, fölösleges és káros hatású kormányrendeletek, termelés hiánya, rossz közlekedés, belső fogyasztás és kereskedési biztonság hiánya, kereskedőbecsület, nemzeti bank, a polgári erények és kötelességek, nemzetiség, művelődés, törvények és politika.
A Magyar Film Iroda Rt. 105. számú heti híradója (1926) első eseményében tudósít arról az ünnepi miséről, melyet XI. Piusz pápa beiktatásának (1922. febr. 6.) évfordulóján rendeztek Budapesten. A kamera a szertartásról távozó főpapok mellett Apponyi Albert, Klebelsberg Kuno, Walko Lajos és Vass József politikusokat is megörökítette. A felvételeken jól megfigyelhető a keménykalapos és cilinderes urak jellegzetes köszönési módja. A híradófilm eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A Magyar Film Iroda Rt. 110. számú heti híradója (1926) első híradásában tudósít az I. világháborúban hősi halált halt magyar színészek budapesti emléktáblájának leleplezéséről. A híradófilm eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A Magyar Film Iroda Rt. 64. számú heti híradója (1925) különkiadásban számol be a Magyar Atlétikai Club (MAC) jubileumi ünnepségeiről. A MAC 1875-ben jött létre Budapesten, Esterházy Miksa gróf (1837-1883) és tanácsadója, Molnár Lajos (1857-1905) jogász, újságíró kezdeményezésére. A klub 50 éves évfordulóján rendezett díszfelvonuláson a sportolók karlendítéssel (olimpiai üdvözlet) köszöntik a tribünön helyet foglaló nézőközönséget. A híradófilm eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A Magyar Film Iroda Rt. 57. számú heti híradója (1925) negyedik (egyetlen fennmaradt) híradásában tudósít Fock Ede (1862-1925) tanácsnok, Budapest főmérnöke temetéséről. A híradófilm eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
