Gyarmathy Lívia rendezőnő Ismeri a szandi mandit? című, első nagyjátékfilmjét 1969-ben mutatták be a magyar mozik. Ebben az évben készült el Bacsó Péter A tanú című szatírája is, melyet azonban a korabeli filmcenzúra tíz évre száműzött a mozgóképszínházak műsoráról. Gyarmathy darabja aktualizál és kevésbé direkten politizál, bár épp eléggé kényes témát érint: a Kádár-korszak jóléti szocializmusának kritikáját adja, mikor a "munka-nélküliség", a gyári pótcselekvések tabuját illusztrálja. A film eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
Gothár Péter 1979-ben bemutatott társadalmi drámája (Ajándék ez a nap) a szerzői és műfaji film, a dokumentarizmus és a filmnyelvi kísérletezés, az abszurd és a realizmus között egyensúlyozó nemzedéki közérzetfilm. A rendező ezen első játékfilmjének középpontjában a hetvenes évek magyar filmezésében többször is megjelenő téma, a lakáshiány áll. Mégis, a film markáns vizuális kézjegyévé válik a rendezőnek, ahogy Koltai Lajos kamerája segítségével megteremtődik benne a groteszk és a naturális jellegzetes kevercse. A film eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
Sára Sándor (1933-) filmművész már első nagyjátékfilmje előtt több, máig ható erejű dokumentumfilmet rendezett (Cigányok, Vízkereszt), illetve operatőrként olyan kiemelkedő filmalkotásoknak volt szerzőtársa mint a Sodrásban, a Gyerekbetegségek, az Apa, a Pályamunkások vagy a Férfiarckép. Az önéletrajzi elemekkel is átszőtt, elkészülte után egy évre betiltott Feldobott kő (1968) egy fiatal földmérő fiú élettapasztalásán keresztül beszél az 1950-1960-as évek magyar vidéki életének, a parasztság és a cigányság gyakran periférikus sorsának alakulásáról. A film eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
Bácskai-Lauró István (1933-) rendező, forgatókönyvíró 1957-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Mafilm Hunnia Filmstúdiójában kezdett el dolgozni rendezőasszisztensként. Később propaganda és dokumentumfilmeket rendezett. Első nagyjátékfilmjét (Hamis Izabella) 1968-ban fejezte be, a Gyula vitéz télen-nyáron (1970) a második játékfilmes rendezése. Fikciós filmjeire mindvégig jellemző marad a szatirikus él, a valóság groteszk átformálása, a játékos társadalomkritika. A Gyula vitéz télen-nyáron a 60-as évek magyar közéleti és médiavilágát figurázza ki, egy televíziós sorozatot helyezve a középpontjába. A film eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Révész György (1927-2003) rendező, forgatókönyvíró, dramaturg közvetlenül a II. világháború után kezdte filmes pályafutását. Játékfilmes bemutatkozása az 1954-ben bemutatott 2x2 néha öt című zenés vígjáték volt, Ferrari Violetta és Zenthe Ferenc közreműködésével. A filmet eredetileg Bán Frigyes rendező kézdte el forgatni Vass Éva főszereplésével, de a korabeli filmpolitika mindkettőjüket "leváltotta" - így lerült a befejezés lehetősége a fiatal Révész kezébe, ahogy a címadó dal énekhangja Ferrari "szájára". A hős magyar sportrepülőt alakító Zenthe énekhangja a filmben Vámosi János volt, a 2x2 néha öt pedig országos sikert aratott. A film eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
