N. G. I. saját kezűleg készített zongoraterítő, melyet lányának F. J.-nek szánt kelengye gyanánt, aki 1944. 01. 9-én ment férjhez Budapesten. Ez volt a kelengye utolsó darabja, amit már a váci gettóban kényszerült befejezni. A monori gyűjtőpontban találkozott dr. K. P-vel és lányával, akik kivételezettségüket megkapva éppen hazaindultak, velük juttatta el a terítőt az édesanya lányához, ő maga Auschwitzban halt meg.