K. O. felszabadított munkaszolgálatos levele édesanyjának. Tartalma: nem tudja, e pár sor megtalálja-e őt, utolsó levelét november 15-én írta, "még nem tudtam akkor, hogy az ember mennyit kibír." Sokat szenvedett, november 27-én Mórágyról Pápára kellett volna menniük, ekkor jött a lógás, a lemaradás, beteg volt, nem bírt menetelni. Pápa után Németország következett volna, "és ott következik befejezése a munkatábornak és az pedig tudod, hogy mit jelent! Választott, úgyis mindegy, hol hal meg az ember, az oroszok 7 km-re voltak tőlük, Bonyhádon egy gimnáziumban bújtak meg, november 30-án jöttek az oroszok, most Szabadkán van, cukrászatba került, itt dolgozgat, várja, hogy vasútvonal legyen, gyalogolt már eleget, "szeretnék úgy hazautazni, mint egy ember". A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.
Utazási engedély a Szabadkai városi parancsnokságtól K. O. és hat társa részére, akik Szabadkáról Budapestre utazhatnak és liszttel, kenyérrel látták el őket. A hét férfi megszökött a 101/321-es századból. A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.
K. O. által készített feljegyzés a 101/321-es század kötelékében töltött munkaszolgálatának állomáshelyiről, az ott töltött napok számával, szökésük időpontjáról, térképpel, jelvényük és egy csákányozó férfi alak rajzával. A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.
K. O. munkaszolgálatos (101/321. század, Mórágy) postai levelezőlapja édesanyjának, budapesti postabélyegzővel. Tartalma: Pápára mennek, ott fognak állítólag repülőteret építeni, ne csodálkozzon, ha nem kap levelet, lehet, 168 km-t kell legyalogolni, nem hiszi, hogy odáig elérnek. A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.
Az M. Kir. 101/321. (I) Kisegítő Munkásszázad Parancsnokságának igazolása, mely szerint K. O. kisegítő munkaszolgálatos e századnál teljesít szolgálatot 1944. június 1-jétől. A dokumentum a Holokauszt Emlékközpontban található.