8801 - 8805 találat a 12766 közül.

Judit B. D. visszaemlékezése

Oktatás

Általános

Cím
Judit B. D. visszaemlékezése
Leírás
H. Judit néven született a visszaemlékező, 1924. március 6-án. Édesanyja jómódú családból való, édesapja nagybirtokkal rendelkező földműves. Az első világháború miatt a család elszegényedett. Judit gyermekkorában nyugodta körülmények közt élt. Judit rátér a ’30-as évekre. Édesapja az ország mielőbbi elhagyásán gondolkodott, Juditot igyekeztek a gyakorlatra, munkára szoktatni, hogy jobban boldoguljon, szakmát szántak neki. Nem sokra rá, édesapja azonban hirtelen meghalt. Judit képesítést szerez, de a körülmények miatt nem dolgozhat megfelelő munkahelyen. A munkaszolgálatot ekkor már szervezik, és a férfiakat elviszik Ukrajnába. 1944. március 19-én megszállják az országot a németek. Judit sorolja a hallott rendelkezéseket, melyek a zsidóságot érintették, mint az utazási tilalom, vagy az üzlethelyiségek átadása. Juditékat Dombóvárra viszik mezőgazdasági munkára. A gettót Kaposváron alakítják ki, a téglagyárban. Innen kerülnek Juditék Auschwitz-Birkenauba, vagy valamelyik nagyobb táborba, Judit konkrétan nem nevezi meg a helység nevét, az elbeszélt részletekből lehet következtetni rá. Judit szerint 1000 magyar nő volt a táborban. Judit a táborban megtörtént eseményeket részletezi, a fürdőt, Mengele válogatását, a kosztot, az őröket, stb. 1945-ben már gyári munkát végeznek, Judit itt sem nevezi meg a helyet, de férjének visszaemlékezéséből kiderül, hogy marburgi muníciógyárról van szó. 1945. március 30-án érik el őket a felszabadító csapatok, franciák és amerikaiak…

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

P. Gyula: Egyetemi verekedés: hogy láttam én?

Oktatás

Általános

Cím
P. Gyula: Egyetemi verekedés: hogy láttam én?
Leírás
1941 őszén, a második zsidótörvény után kezdődik a visszaemlékezés története. P. Gyula kikeresztelkedett zsidó családból származik. 1941-ben a turullisták agitációit és antiszemitizmusát kellett elviselniük a mezőgazdasági egyetemen. Gyula arról számol be, hogyan verekedtek össze ennek a csoportnak a tagjaival. Gyula a rendőrségre ment, ő maga is bántalmazott és őt is bántalmazták. A visszaemlékezéshez egy újságcikk-melléklet tartozik. A cikk a visszaemlékezésben említett, a zsidótörvényről való vitát tartalmazza.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia

Gy. Béláné M. Katalin: Emlékeim Németországból

Oktatás

Általános

Cím
Gy. Béláné M. Katalin: Emlékeim Németországból
Leírás
Gy. M. Katalin beszámol, hogy 1944 novemberében nyilas katonák jelentek meg a budapesti házban, a nőket összegyűjteni. Katalinék Németországba kerültek. Elbeszélése szerint a tábor embertelen körülményekkel rendelkezik, egybevethető a többi visszaemlékezéssel. Rövid összefoglalása szerint Kauferingben, Türkheimben, Unteriglingben dolgoztak. Unterliglingi tartózkodásuk két hétig tart, innen Dachauba irányítják őket, gyalogosan indulnak el. Útközben már a légitámadásokat hallják, tapasztalják. Lanzbergben állnak meg, ahol vagonokba kell beszállniuk. Münchenben állnak meg, azután már a dachaui tábor következik. Itt éri őket a felszabadulás híre, és az antant csapatok megérkezése a helyszínre. 1945 szeptemberében Brünnbe kerül életben maradt társaival, ahol a vöröskereszt vendégei lehetnek. Innen került haza Budapestre. Béláné M. Katalin: Emlékeim Németországból.

Kompetencia

Műveltségi terület
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

K. Iván Emlékeim a vészkorszakból

Oktatás

Általános

Cím
K. Iván Emlékeim a vészkorszakból
Leírás
K. Iván szinte teljes rokonsága a Holokauszt áldozata lett. 1944 tavaszán, a német megszállást követően szülei elveszítették állásukat, s csak romeltakarítóként tettek szert némi keresetre, amiből az akkor 13 éves kisfiúnak is részt kellett vállalnia, hogy meg tudjanak élni. Túlélésüket előbb egy svájci, majd egy svéd védett házban gondolták biztosítani, bár svéd menlevele csupán édesanyjának volt, az sem a saját nevére kiállítva, ami az okmány fényképéről egyértelműen kiderült. December folyamán a fiú egy ideig beköltözött a Nemzetközi Vöröskereszt Teleki Pál utca 16 szám alatti gyermekotthonába. Ott azonban – mivel az épületet senki nem védte – nem érezte magát biztonságban. Otthagyta, s visszaköltözött a Szent István park 4. számú svájci házba. Majd a Pozsonyi út 12-es svéd házba. 1945. január 2-án a Pozsonyi út 12. számú ház minden lakóját a gettóba vitték. A gettó felszabadulása utáni telet egyik rokonuk Horn Ede utcai ingatlanában vészelték át. A lakásban nem volt fűtés. A fiúnak tavaszra elfagyott a lába.

Kompetencia

Műveltségi terület
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

H. Alfrédné E. Mária Lichtenwörth és ami addig történt

Oktatás

Általános

Cím
H. Alfrédné E. Mária Lichtenwörth és ami addig történt
Leírás
Lichtenwörth és ami addig történt 1944 őszén sáncásásra fogták majd az óbudai téglagyárba vezényelték a foglyokat. Ezután pedig a hegyeshalmi halálmenet következett. Sopron – Kópháza tankakadály és sáncásásra fogták őket. Megkezdődött a vagonokba helyezésük és innen Lichtenwörthbe deportálták a csapatot. E. Mária leírja a szörnyűségeket, amik itt történtek. 1945-ben felszabadítják a tábort.

Kompetencia

Műveltségi terület
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.