R. Katalin visszaemlékezésében a II. világháborús budapesti harcok (a magyar főváros ostroma 1944. dec. 25. és 1945. febr. 13. között zajlott) elevenednek meg a polgári lakosság szemszögéből. A történetből megismert árva gyermeket a lakóközösség gondozza az ostrom alatt. A memoár eredeti példánya a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
G. György Menekülés címet viselő visszaemlékezése segítségével zsidó munkaszolgálatosok életébe pillanthatunk be. Az 1944 nyarán történt, itt bemutatott események, melyek során G. Györgynek sikerült megszöknie a fogságból, közelebb hozzák az olvasót a "muszosok" (a korabeli köznyelv így nevezte a munkaszolgálatosokat) megpróbáltatásaihoz. A memoár a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
A Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található kiadvány az Igaz Emberekért Alapítvány számára érkezett köszönőlevelek szövegét tartalmazza. Az Alapítvány az 1944-es magyarországi zsidóüldözés során az üldözöttek mellett kiállt, és ezért Jad Vasem Kitüntetésben részesült, majd idős korukra kedvezőtlen szociális körülmények közé került, rászoruló személyek támogatásával foglalkozik.
A Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található visszaemlékezés ismeretlen szerzője N. Józsefné Vázsonyi Ibolya életének egy epizódját, a II. világháború alatti, gyermekotthonban töltött időt írja le. Egy mondatban értesülhetünk a nevelőotthon lakóinak higiéniai viszonyairól is.
H. Mihály "Egy zsidó család Győrszigetben 1926-1929" című visszaemlékezésében egy győrszigeti (ma Győr város része) ortodox zsidó család mindennapi életéről, vallási szokásairól ír. A memoár eredeti anyaga a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.