Madách Imre Az ember tragédiája című műve a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, és a magyar drámaírás szimbólumává vált. Mindemellett a gimnáziumi magyar irodalom tananyagát és a magyar érettségi anyagát képezi általában. A mű - Goethe Faustjával egyetemben - olyan dráma, melynek színházi adaptációja szinte lehetetlen, mégis rengeteg próbálkozás történt az elmúlt 150 évben. 2002. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Színház, melynek avató előadása Szikora János rendezésében Az ember tragédiája volt.
A képen a Debreceni Egyetem Egyetem és Nemzeti Könyvtár tulajdonában lévő plakát látható, amely a Washington Irving Rip van Winkle című műve alapján készült háromfelvonásos operett előadását hirdeti. Rip van Winke története az irodalomban számos formában ismert: a több évtizedet átalvó ember történetét népmesék is őrzik, de a populáris kultúra is számtalan formában feldolgozta (a legismertebb talán Amerika kapitány története, aki jégbefagyva töltött évtizedeket). Az operett, amelyet Henri Meilhac szerzett, 1882-ben készült, így a Debrecenben tartott magyar nyelvű előadások gyors fordításról és adaptációról tanúskodnak.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház 1971-es előadásából származó jelenetkép egy görög tragédiából származik, ám hogy melyikből, az nem ismert. A képen középen Fonyó István (1939-2003) magyar színművész látható.
A fotók a Nemzeti Színház archívumában találhatók . A színház története 1832-re nyúlik vissza, amikor gróf Széchenyi István A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta egy nagyszabású színház építését. A Nemzeti Színház 1837-től több néven és több helyszínen működött, míg 2002-ben a Duna parton nyitotta meg kapuit.
A cikk beszámol arról, hogy a Kecskeméti Ifjúsági Otthon és a Kecskeméti Drámapedagógiai Műhely - Versünnep címmel - Versmondók Találkozójának záró rendezvényét tartja Weöres Sándor költő születésének századik évfordulójára emlékezve. Az ünnepélyes rendezvényt a Csörömpölők együttes Weöres Sándor megzenésített verseivel színesítette._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
