Molnár Ferenc műve két fiúcsapat küzdelméről szól azért a kis szabad területért a Pál utcában, ahol játszhatnak és amit mindenáron megvédenek, megtanulva közben, hogy mi a barátság, a becsület, az önfeláldozás. A mindennapi történet a részletes jellemábrázolások, a mindennapi életben megtalálható karakterek bemutatása miatt lesz nem mindennapi. Az összetartás, önfeláldozás, árulás, mind megtalálható a műben, a megbocsátás és az önkritika gyakorlásával együtt. Az író a szereplők karaktereit saját környezetéből merítette. A filmrészlet az utolsó nagy csatát mutatja be.
Jelenetkép a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok (1999.04.09) című előadásából. A képen szerepel: Sárközy Zoltán, érdemes színész és Ács Tibor._x005F_x000D_ Az előadás a cseh 20. század megkerülhetetlen írója, Bohumil Hrabal (Brno, 1914. március 28. – Prága, 1997. február 3.) azonos című kisregényéből készült. A könyv főhőse és elbeszélője Milo, a segédforgalmista kamasz fiú, aki a második világháború végén áll munkába a vasútnál. A felnőtté válásról és a második világháború világának bemutatásáról szóló művet dolgozta fel Jiří Menzel (1967) Oscar díjas filmjében._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Az 1838-as pesti árvíz március 13-18. között okozott súlyos pusztítást főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. Ilyen - az egyik vízmagasságot jelző - táblácska a Veres Pálné utcában található.
Barangolás a Kék úton IV "Bükk" c. film cenzúra szövege
Leírás
Mönich László rendező Barangolás a Kék úton (1961-1965) című természetfilm sorozatának IV. részéhez készült szövegkönyv cenzúra szövege. A film sorozat a MOKÉP kiadásában jelent meg, és a magyarországi kéktúra útvonalon vezet végig. A Kéktúra útvonala a Vas megyei Írott-kőtől a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hollóháza között 1118 km hosszúságban kék sávval jelzett turistaút. Az Országos Kéktúra egy úgynevezett jelvényszerző túramozgalom, tehát a teljesítéséért díjat, azaz egy jelvényt lehet kapni. A jelvényt kiadó szervezet, a Magyar Természetjáró Szövetség felé igazolni kell azt, hogy az útvonalat teljesítettük. A Kéktúra teljes hosszát nem kell egyben bejárni. Azt a túrázó saját időbeosztásához szabva tetszőlegesen szakaszolhatja.
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő vörös vércse (Falco tinnunculus) preparátum a természettudományi gyűjtemény részét képezi. A vörös vércse Európában, valamint Ázsia és Afrika jelentős területén honos. Az ember közelsége nem zavarja, gyakran megjelenik a városokban. Testhossza 32-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-80 centiméter. A hím testtömege 160-210 gramm, a tojó 200-250 gramm. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal valamint nagyméretű rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik. Többnyire varjaknak a fák tetején lévő, gallyakból álló fészkét foglalja el; amíg a fészek használható, nem keres másikat. Előszeretettel fészkel más madárfajok közelében. Ha nem fán fészkel, akkor gyakran választja a fák odvait, löszpartokat, sziklafalakat, kőbányákat, várromokat és a városok magasabb épületeit – főként templomtornyok – tetőzetét. Néhány párt megfigyeltek a budapesti Parlament épületén fészkelni. Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik. A fiatal madarak szintén 28-30 nap múlva repülnek ki.
