A Holokauszt Emlékközpont archívumában található, a budapesti Gettórendőrség Főparancsnoksága által kiállított szolgálati jegy 1945. január 14-én íródott. Január közepére a hivatalos szervek már nem tudtak hatékony intézkedéseket foganatosítani az egyre magasabb halálozási aránnyal szemben. A gettó utcái, az üzletek kirakatai temetetlen holttestekkel teltek meg.
A Duna-parti vérengzéssel párhuzamosan a gettófalakon belül is több tömeggyilkosság történt. Ez az 1945. január 12-i feljegyzés egyetlen éjszaka alatt 44 áldozat, köztük egy kisgyermek életének kioltásáról tudósít. A dokumentum a Holokauszt Emlékközpont archívumában található.
Gy. T. megszökött munkaszolgálatos feljegyzéseit 1944-es naptárában vezette. December 2-án lemaradt a századától és bujkálva várta meg a front elvonulását. Bő egy hetes viszontagság után, december 10-én érkezett meg lakhelyére, Mohácsra. A naplójegyzet eredetije a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
A budapesti Holokauszt Emléközpont archívumában őrzött dokumentum G. K. 1944 novemberében kelt levele, melyet a munkaszolgálatból szüleinek küldött. A nyilas hatalomátvétel után elhurcolt budapesti lány arról tudósít, hogy eljutott Gönyűig, jól bírja az utat, a házbéli lányokkal együtt van. Érdeklődik, sikerült-e számára a szülőknek védettséget szerezni, mert ha igen, akkor Hegyeshalomnál ezt jelezhetné fogva tartóinak.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található dokumentum egy un. leszerelési jegy, melyet a Magyar királyi 18. gyaloghadosztály munkászászlóaljához tartozó 45. női munkásszázad egy tagja részére állítottak ki az erődítési parancsnokság rendelete értelmében.
.jpg)
