A budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található K. Pál "Félelmetes napok" c. írása, mely az 1944. októberi budapesti eseményekről számol be. Magyarország német megszállása (1944. márc. 19.), majd a vidéki magyar zsidóság gettósítása és deportálása (1944 nyara) után Budapest zsidóságára is a deportálás várt. Horthy sikertelen kiugrási kísérlete (1944. okt. 15.) után az ország vezetését Szálasi Ferenc vette át, a fővárosi zsidók sorsa ezzel megpecsételődött. Ezen félelmetes napok krónikája a példánkban közölt írás.
S. István magyar zsidó munkaszolgálatos visszaemlékezésében a Kamenyec-Podolszkij településhez kötődő tömegmészárlásról ír. A holokauszt első tömegmészárlásaként hírhedtté vált esemény során 1941. aug. 27-28-án a Fridrich Jeckeln vezette SS katonák több mint húszezer zsidót géppuskáztak le, akik közül 10-14 ezer volt magyar.
N. Lajosné B. Edit visszaemlékezésében saját és barátnője (Éva) sorsát mutatja be 1944-es Auschwitz-ba szállításuktól a felszabadulásig és a hazatérésig. A dokumentum a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
A budapesti Holokauszt Emlékközpont archívumában található, 1996. június 9-én keltezett levélben H. Dezsőné L. Piroska vegyészmérnök emlékezik vissza az 1944. március 19-et követő időszakra és arra a munkára, melynek során rokonai segítségével számos magyar zsidó ember számára készítettek hamis személyazonosító okmányokat, megmentve így őket az elhurcolástól.
T. Györgyné K. Erika visszaemlékezése szüleiről és családjukról tudósít, valamint arról az embermentő munkáról, amelyben ők is tevékenyen részt vettek 1944-ben, Budapesten. A memoár a budapesti Holokauszt Emlékközpont gyűjteményében található.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)