Herman Ottó írása alapján készített filmet 1973-ban Kiss József, a kor több neves szakértője segítségével. Herman Ottó az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a kiegyezés korának jelentős magyar személyisége. Természettudós, néprajz kutató, politikus, író. Életéről és munkásságáról bővebben itt olvashatunk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Herman_Ott%C3%B3
A székely kapu történetét, múltját és jelenét elevenítette meg Kacsó Márton néprajzkutató 2014. február 27-én a Józsai Közösségi Házban. Bemutatta saját fafaragó szerszámait, amelyekhez hasonlóval máig dolgoznak a székely kapu faragó mesterek. A diasorozat képein megelevenedtek a magyar népművészet és fafaragás remekművei. Megismerhettük a székely kapu szerkezetét, és szakrális jelentéstartalmát. Google, székely kapu, képtalálatok gazdagítja a bemutatást.
A debreceni Nagyerdei Kultúrparkot 1958-ban alapították. 1961 óta összevonva működik az 1960-ban alapított Lúdas Matyi Vidámparkkal. A Kultúrpark területe 1994 óta természetvédelmi oltalom alatt áll. Nem csak mint állatkert működik, hanem egyre inkább növénykerti feladatokat is ellát. Találhatók itt olyan állatok, melyek Magyarországon csak a Kultúrparkban láthatók, mint például a nyerges gólyák, vagy a fuvolázó madár.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum tulajdonában lévő preparátum képe. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvármegyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
