Liszt Ferenc Doborján, Sopron vármegyei település, 1811. október 22-én született. Kilencéves korában már a nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822. december 1-én mutatkozott be az osztrák fővárosban. Nagy feltűnést keltő első bécsi koncertjén, az akkor 11 éves művészre, még Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára (keringőre), amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta. Az ifjú Liszt bécsi szereplését követően négy nagy sikerű pesti illetve budai koncertje után 1823 őszén atyjával Franciaországba, az európai művészeti élet központjába, Párizsba költözött. A XIX. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője,minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze 1886. július 31-én Bayreuthban halt meg. A kép Liszt utolsó tanítványait örökítették meg, a fotó Kaposváron, az Együd Árpád Kulturális Központ tulajdonában van.
A képen Lugosi Béla színész látható öltönyben, csíkos nyakkendőben, kalappal, sétapálcával és fehér glaszékesztyűvel. Lugosi Béla (eredetileg Blaskó Béla Ferenc Dezső) Drakula, a vámpír alakjának megformálása révén vált világhírűvé és a klasszikus horrorfilmek sztárjává a XX. század első felében. Művészetének elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán. Az autogrammal ellátott félalakos műtermi portré a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet tulajdonát képezi.
A kép Budapesten a IX. kerületben ( Ferencváros ) a Bakáts utca és a Lónyay utca keresztezősében állva készült. A Ferencváros egyik emblematikus épületét, a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc Plébániai templomot mutatja be a környező lakóházakkal keretezve. Az ötszintes házak és az 1867-1879-ig - téglából és sóskuti kőből - épített templom az ezredforduló világvárosának életében jelentős szerepet kapott.
Aba-Novák Vilmos – Zalán Tibor: 17 aktlap_x005F_x000D_ Egészen különleges műalkotásokat tartalmazó mappát, egy XX. század eleji festő és egy XXI. század eleji költő közös alkotását mutatták be szerdán Debrecenben a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban: az Aba-Novák Vilmos 1920-as években készült aktrajzait és Zalán Tibor 2007-ben írt verseit tartalmazó, ofszet eljárással készült mappa mindössze 80 számozott példányban jelent meg. Jankovics József irodalomtörténész szerint „Mindkettőjüket érdekelte a női test, izgatta őket a test megjelenítése, s a XX. század eleji festő és a XXI. század eleji költő hasonlóan oldotta meg feladatát. A masszív, kemény, erőt sugárzó rajzokból Zalán a szavakkal, a kézírás lírájával kicsalta az érzelmek sokszínűségét.”_x005F_x000D_
Fotó, jelenet az előadásból, melyet a Mu Színház társulatával Fejér Bálint rendezésével 2010. februárjában láthatott a nagyközönség. Az eredetileg jogász végzettségű Pataky Klára szerző 2003 -ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfus szakán. Saját koreográfiáival kivívta magának a szakma elismerését. Felhőman műve is elgondolkodtató témát dolgoz fel.
