Újságcikk 1978-ból, a Tolna Megyei Népújságban. Közéleti személyekről gyakran születik portré, a cikk címe: Egyik feladatból adódik a másik. Az archív cikk a Solymár Imre Városi Könyvtár tulajdona.
Illyés Gyula 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. 1983. április 15-én hunyt el Budapesten. Apja Illés János (1870–1931) uradalmi gépész, dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, katolikus. Anyja Kállay Ida (1878–1931) az Alföldről elszármazott református családban nevelkedett, az ő apja bognár. Testvérei Ferenc és Klára. Az íróról készült fotókat a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban őrzik._x005F_x000D_
Illyés Gyula Bölcsek a fán című művét 1971. október 15-én mutatta be a Katona József Színház, a Nemzeti Színház kamaraszínháza, Budapesten. A dokumentum a szereposztáson túl az előadásról készített fényképeket is tartalmazza. A színdarabot Dobai Vilmos vendégművész rendezte.
Illyés Gyula 1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán, 1983. április 15-én hunyt el Budapesten. Apja Illés János (1870–1931) uradalmi gépész, dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, katolikus. Anyja Kállay Ida (1878–1931) az Alföldről elszármazott református családban nevelkedett, az ő apja bognár volt. Testvérei Ferenc és Klára. Illyés Gyula szülőföldjéről írt verseiből készült kiadványt a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyvtár/Helytörténeti Gyűjteményében őrzik. A dokumentum a kiadvány fedőlapjáról készült fotót tartalmazza.
A képen az Akadémiai KIadó által 1979-ben megjelentetett Új magyar tájszótár első kötete (A‑D) látható. Az Új magyar tájszótár Szinnyei József nevezetes Magyar tájszótárának szerves folytatása, a 1890 és 1960 közé eső időszakban összegyűjtött, nyomtatott forrásokban közzétett és kéziratos forrásokban fennmaradt hatalmas tájszóanyagot teszi hozzáférhetővé. A 2010-ben megjelent ötödik és egyben utolsó kötettel fejeződött be ez a nyelvtudományi vállalkozás, amelynek célja, hogy korszerűen mutassa be nyelvjárásaink szókincsét. Igénylik ezt a munkát a nyelvészeken és néprajztudósokon kívül az írók, műfordítók, tanárok, a kritikai kiadások előkészítői, a népművelők és az érdeklődő olvasók is, hiszen az egyes írók műveiben előforduló tájszavakról máshol nemigen tájékozódhatnak.
