Kecskeméten rendezett nemzetközi kosárlabda torna labdája 2004 körül.
Leírás
Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Körében készült képen Puma márkájú, 7-es méretű (férfi), piros-lila-fekete színű kosárlabda látható. A labda átmérője 27 cm, súlya 574 gram.
A tájékozódási futás alapismeretei című könyv borítója.
Leírás
Dr. Vizkelety László A tájékozódási futás alapismeretei című könyve 1973-ban jelent meg a Budapesti Tájékozódási Futó Szövetség gondozásában, "A tájékozódási futás kiskönyvtára" című sorozat részeként. A könyv bemutatja a tájékozódási futás alapismereteit. A tájfutás a tájékozódási sportok egyike, egy olyan, atlétikai jellegű futósport, ahol a versenyzőnek térkép és tájoló segítségével a térképen feltüntetett ellenőrzőpontokkal kijelölt pályán, a pontokat többnyire előírt sorrendben érintve, a legrövidebb idő alatt kell végigfutni. A versenyző az ellenőrzőpontok között maga választja meg az útvonalát.
Az eredeti tárgy a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. A múzeum 1899-ben alakult Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Herman Ottó nevét 1953-ban vette fel. A múzeum gyűjteményének legnagyobb részét a régészeti gyűjtemény teszi ki, melyben megtalálhatók a neolitikum bodrogkeresztúri kultúrájának leletei éppúgy, mint a honfoglalás művészeti alkotásai. A múzeum 1985 óta tudományos kutatóhely, 1999-ben az Év Múzeuma lett hazánkban.
Tanterv és utasítás: Az általános iskolák számára - Testnevelés 5-8. oszály
Leírás
A dokumentum a Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtárban megtekinthető 1963-ban a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott testnevelés tanterv és utasítás digitális változata. Magyarország politikai berendezkedése az 1960-as években a hétköznapi életet is nagyban meghatározta. A politikai szellemnek megfelelően a magazinok a munkásosztályban elvárt divatot hirdették. A tantervek és utcai szobrok pedig a kommunista ember egyik lényeges jellemvonását, a megfelelő tetképet hangsúlyozták. A korosztálynak megfelelő testnevelési feladatok mellett ez a szellemiség érezhető az általános iskola 5-8. osztálya számára központilag kiadott tantervben is.
Az ókori öttusaversenyeket Krisztus előtt 708-ban rendezték meg először. Öt számból állt: diszkoszvetés, gerelyhajítás, távolugrás, futás és a birkózás. Utóbbi kettő szerepelt külön is a pánhellén játékokon, ám a diszkoszvetést, a gerelyhajítást, a távolugrást csak a pentatlon részeként rendezték meg. Előfordult ugyan néhány elvetélt kísérlet az ökölvívás meghonosítására is az ötpróba berkein belül, ám a boksz külön sportágként jobban érvényesült. Nem véletlenül nevezte Arisztotelész az öttusát a sportok királyának, mondván "a pentatlon a legjobb, mert kiválóan ötvözi az erőt és a gyorsaságot". A dokumentum az ókori ötpróba egyik sportágát ábrázolja.
