Tornavizsga. Felemás korlátgyakorlat leányoknak a pápai Petőfi Gimnázium udvarán, 1958
Leírás
A Gróf Esterházy Károly Múzeum fotótárában lévő, fekete-fehér, 90x120 mm-es fényképen a tornavizsga részét képező felemásgyakorlat egy elkapott jelenete látható. A felvétel 1958-ban, a pápai Petőfi Gimnázium udvarán készült, hét tornaruhás lány várakozik a felemás korlát mögött, a nyolcadik éppen a korlátgyakorlatot végzi. Alatta a testnevelő tanárnő áll.
Az országos bajnokságon a hazai sportolók dönthetik el maguk között, ki a legjobb. A nemzeti bajnokságban elért jó helyezés lehet az alapja egy nemzetközi sportkarriernek. A képen a kosárlabda sport országos bajnokság bronzérmesének kupája látható. A kép a kecskeméti Hírös Sport Nonprofit Kft.-nél lelhető fel.
Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Non Profit Kft. tulajdonában lévő, színes, kb. B5 méretű szórólap a Kulturális Központ saját jógatanfolyamát reklámozza. Illusztrációul két hölgy szolgál, akik jógagyakorlatokat végeznek. A reklámanyag szövege: "Mozgasd át magad és töltődj fel nyáron is az egyik legrégibb és legtisztább mozgásformával. A jóga önmagában eszköz az egészséghez, amit kiegészít a hagyomány és az önismeret. Rendszeres gyakorlása változásokat eredményez a test minden részében, ami kihat a jó közérzetre, az egészségre. A jóga a kulcs a mindennapok sikeréhez."_x005F_x000D_
A dokumentum a Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtárban megtekinthető 1963-ban a Művelődésügyi Minisztérium által kiadott Testnevelési kézikönyv a leányosztályok részére. Magyarország politikai berendezkedése az 1960-as években a hétköznapi életet is nagyban meghatározta. A politikai szellemnek megfelelően a magazinok a munkásosztályban elvárt divatot hirdették. A tantervek és utcai szobrok pedig a kommunista ember egyik lényeges jellemvonását, a megfelelő tetképet hangsúlyozták. A korosztálynak megfelelő testnevelési feladatok mellett ez a szellemiség érezhető a középiskolás lányok számára írt testnevelési kézikönyvön is.
Kárpáti Károly (Kellner Károly) Debreceni olimpikon
Leírás
Élt 1906. július 2.–1996. szeptember 22. Az Egerben született tehetséges gyerek szüleivel Debrecenbe költözött. Bölcsője, gyermekkori emlékei, iskolái, első sportsikerei a városhoz kötötték. A Debreceni Torna Egyletben megismerkedett a tornával, ökölvívással, súlyemeléssel és a birkózással. Végül a birkózás mellet kötött ki, és érte el világraszóló sikereit. Rövidesen legjobbja lett a hazai mezőnynek, de megismerte nevét a sportvilág is. 1928-ban az amszterdami olimpián negyedik, 1932-ben Los Angelesben ezüstérmes, 1936-ban Berlinben a szabadfogás 66 kg-os súlycsoportjában olimpiai aranyérmes. A döntőben – hatalmas küzdelemben – győzött a hazai Wolfgang Ehrl ellen. A tervezett díjátadón Hitler nem vállalta, hogy a magyar fiú nyakába akassza a megérdemelt érmet, haragosan távozott a német fiú kudarca után. Nem tudta, hogy nem is lehetett volna átadni Kárpátinak az érmet, mert Ő Zombori Ödönnel – a szintén aranyérmes barátjával – „örömünnepet” ült a táborhelyen, a díjkiosztás időpontjában. A vezetőknek nem adták át az érmeiket. Három nap után – férfiúi furfanggal – egy fehér ruhás kislánytól, aki a szervezők között dolgozott – kapta meg Kárpáti a két értékes érmet. A város örökre szívébe zárta kedvenc sportolóját. A híres Debreceni ötös fogat várta az állomáson, amivel büszkén járták végig a várost, a dicsőségét hirdetve. Európa-bajnokságokon két arany- (1930, 1935), két ezüst- (1927, 1929) és egy bronzérmet (1934) szerzett. Kárpáti utóbb elvégezte a Testnevelési Főiskolát. Még egy kevés ideig Debrecenben tanított, majd Budapestre költözött.
.jpg)
