A nyíregyházi Kállay Gyűjteményben található újságcikkekben több neves személy neve bukkan fel. Harsányi Zsolt, Gulácsy Irén, Herczeg Ferenc, Szendy Károly, Fekete István, Szabó Lőrinc neve fordul elő többek között.
A képen látható huszárezredet a második világháborúban szervezték meg. Mátyás király kora óta harcolnak a huszárok a magyar hadseregben. Így az 1848-49-es szabadságharc során is számos részt vettek a magyar könnyűlovas fegyvernem katonái. Ez a szabadságharc a magyar nemzet történetének egyik leghíresebb háborús konfliktusa. A makói József Attila Múzeum tulajdona a kiadvány.
Banner János (Székudvar, 1888. március 6. – Budapest, 1971. június 29.) régész, néprajztudós, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora volt. A két világháború között a régészet - a régi korok kultúráinak tanulmányozása különböző tárgyi leletek alapján - módszertana is fejlődött, megindultak a síktelep-feltárások. Ezt a módszert elsők között Banner János alkalmazta, amikor Hódmezővásárhely környékén, a Kotac-parton, Szakálháton a Bakay-tanyánál vagy a Bodzás-parton végzett ásatásokat 1935 körül. A dokumentum Banner János által feltárt leletekről készült fotót tartalmazza.
A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum 2008. június 5. és június 9. között megelőző régészeti feltárást végzett Hódmezővásárhelyen a Bodzási út- Vata-tanya 1. villamos energia ellátásához kapcsolódóan a 2. és a 3. számú légvezetéktartó oszlopok helyén. A vizsgált terület Hódmezővásárhely Kotacpart nevű határrészében a Bodzási úttól délre, a Vata-tanya és a magasfeszültségű távvezeték között található, egy, a környezetéből magasan kiemelkedő, hosszan elnyúló magas parton, egy egykori ősfolyó medrének északnyugati, kiemelkedő részén. A terület régóta ismert a régészeti kutatás számára. Az 1930-as években Banner János és Párducz Mihály is ásatásokat végzett ezen a lelőhelyen, a dokumentum az akkori leletekről készült fényképet tartalmazza.
1848 nyarán az udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországon is visszaállítsa teljhatalmát (az olasz fronton elért győzelmeknek köszönhetően a „hátországgal” is volt módjuk foglalkozni). A nyár vége felé felgyorsultak az események. Augusztus 31-én az uralkodó kiadott egy iratot, melyben kijelentette, ha a képviselőház nem vonja vissza az áprilisi törvényeket, katonai támadásra számíthat. Jellasics horvát bán, császári altábornagy ekkor már nyíltan a határátlépésre készült. A magyar kormány válaszul rohamtempóban szervezte a magyar honvédsereget. Az 1848 szeptemberében megindult harcok egészen 1849. augusztus 13-ig, a világosi fegyverletételig tartottak. A dokumentumon az 1848-1849-es szabadságharc hadi útjai láthatók.
