Aggteleken a Baradla-barlangnak az oszlopok csarnoka elnevezésű része látható a képeslapon. a cseppkőbarlang hazánk legismertebb cseppkőbarlangja, az egyik legnagyobb ilyen jellegű képződmény egész Kelet-Európában. A turistalátványosság arra is emlékeztet, hogy a természet évezredek óta formálja Földünk felszínét, és az ember történelme csupán néhány perc ebből a hatalmas időszakból. A keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárának archívumából.
Daróczi Csaba lett 2012. év magyar természetfotósa. A természetfotózás nagy türelmet igénylő, nehéz, ám szép feladat. Daróczi a díjat a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban vehette át. A legjobb felvételekből az Alexandra Kiadó albumot is megjelentetett. A kép jogtulajdonosa a Debreceni Művelődési Központ.
A képeken Oláh István NÍVÓ-díjas népi iparművész alkotásai láthatóak. A művész 1919-ben született Debrecenben, 1962-ben erdész szakmáját feladva kezdett el fafaragással foglalkozni. Autodidakta módon sajátította el a népi motívumokat bemutató fafaragást, így vált népi iparművésszé. Eleinte használati tárgyak kerültek ki a kezei közül, aztán később dísztárgyakat faragott. Bejárta az országot, tanulmányozta a különféle tájegységek eltérő stílusait. Alkotásain megjelenik a karcolásos és rovásos technika, de a népi famegmunkálók, a bognárok tapasztalatai is. 1970-ben rendezték az első kiállítását Debrecenben, melyet 50 kiállítás követett - többek között - Nyíregyházán, Szarvason, Pécsett, illetve külföldön Finnországban, Lengyelországban és Litvániában.
A képen vadkacsák láthatóak, melyek télen a havas kifutóban üldögélnek a Nagyerdei Kultúrparkban. A tőkés récék tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyasztanak, melyekhez a téli hidegek beálltakor nehezen jutnak hozzá, ezért csak az állomány egy része telel át hazánkban, másik része délre vonul. A fotó 1998. januárjában készült, és a debreceni Nagyerdei Kultúrpark tulajdonát képezi.
A nádirigó Magyarországon igen gyakori madár. Főleg az Alföld nádasainak lakója, ahol néha olyan sűrűn fészkel, hogy szinte minden 100–200 lépésnyire van egy-egy pár.A nádszálak közé építi mély, csésze alakú fészkét. A Dunántúl alkalmas helyein szintén fészkel. Ugyancsak nagy számban található a hegyvidéken is fészke, ha ott nádast talál. Elterjedésének határa körülbelül 500–600 méter a tengerszint felett. Költöző madár, amely áprilisban érkezik. Májusban fészkel először, de sokszor még augusztusban is találhatunk nádirigó tojást. Védett madár, a nádpusztító rovarok, légyfélék fékentartásával bizonyos hasznot is hoz. A Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Természettudományi Gyűjteményének tulajdona a preparált madárról készíült kép.
