Klauzál Gábor és a kép alján sajátkezű aláírása látható
Leírás
Klauzál Gábor 1804. november 18-án Pesten született és 1866. augusztus 3-án Kalocsán halt meg. A kistétényi birtokos egyben politikus, ügyvéd és miniszter is volt. Deák Ferenc gyakran vendégeskedett a házában. 1848. április 7-től szeptember 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként a mérséklő, egyezkedő politika híve volt. A szeptemberi válság idején lemondott, visszavonult. Szerepe van a kiegyezés előkészítésében. A kép Klauzás Gábor aláírásával 1842-ben készült.
A Budai Várat ábrázoló kép címe: " Die Festung Ofen,zu König Mathias Zeiten un 15-ten Jahrhundert." Ez egy műnyomat, az eredetit Albrecht Dürer készítette (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) Dürer volt a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festője. A kép másolatát Varsányi János készítette 1853-ban. A vár Mátyás király idejében élte a legfényesebb korszakát.
I. Ferenc József osztrák császár és magyar királyról készült kőnyomat
Leírás
I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király. Császárként 1848-ban lépett a trónra, és mindjárt uralkodása kezdetén a magyar szabadságharc leverésének a feladatával kellett szembesülnie. Az 1867-es kiegyezés nyomán dualista államszerkezetűvé vált a monarchia. Ebben az évben magyar királlyá is koronázták. A későbbiek során mereven elzárkózott a további engedmények adásának lehetőségétől mind a magyarok, mind más népek felé. Hatalmi törekvések és érdekellentétek vezettek fokozatosan a világháború kitöréséhez, melynek oka a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása volt.
A góré kukorica tárolására fából épített, jól szellőző, magas, lábakon álló építmény. Tájanként más-más formában készítették, találtak kerek, szögletes és hosszúkás alaprajzú górékat is. Általában szalmával, zsúppal, fazsindellyel, de előfordult, hogy cseréppel fedték be. A tárolóhelyet a hosszanti, de előfordult, hogy a rövidebb oldalról falépcsőkön közelítették meg. A kukoricagórék Magyarországon a XVIII. században terjedtek el, de már az ókorban ismerték ezeket az épületeket. A fénykép a Damjanich János Múzeum tulajdona.
A képen a huszadik század legelején lencsevégre kapott család három tagja látható, népviseletben. Az európai (nyugati) típusú társadalmakban a családot közvetlen leszármazással („vérrokonság”), házassággal, örökbefogadással (vagy hasonló jogi kötődéssel) jellemzik. A fotó a bonyhádi Völgységi Múzeumban található.
