A balatonfüredi Lóczy-barlangot bemutató képeslapot a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság adta ki. Jelenleg a Balatoni Múzeum Képeslaptárában található az üdvözlőlap. Barlangnak azokat a két méternél szélesebb, ember által is járható üregeket nevezzük, amelyek a Föld szilárd kérgében természetes úton jöttek létre. _x005F_x000D_
Fotó a Rippl-Rónai Múzeum (Kaposvár) néprajzi gyűjteményéből. Az iharosi erdőban álló fán madáretető látható. Magyarország területének egy ötöde erdő. Az ember az erdő nyújtotta fedezéket, az anyagi javakat ősidők óta hasznosítja. Környezetünk védelme és élhetővé tétele érdekében a korábban mezőgazdálkodás alá vont földeken ismét erdőt telepítettek. _x005F_x000D_
A fénykép az Együd Árpád Kulturális Központ tulajdona. A tenger felülete látható a fotón felülnézetből. A tenger nagy kiterjedésű sós víztömeg. Több fajtája van, mint peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, a beltenger – ami csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal , vagy nagy, sósvizű tó valamely kontinens belsejében._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A balatonedericsi Afrika Múzeumról készült a képeslap. A Balatoni Múzeum Képeslaptárában található. Állatkertek már Krisztus előtt 3000 évvel is léteztek, ekkor alapított egy kínai uralkodó hatalmas állat-gyűjteményt a Tudás Kertje néven. Az izraeli Salamon király vadállatokat idomított, az asszír királyok fővárosaikban az általuk ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, a rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak gondozott kertekben.
A debreceni Nagyerdei Kultúrpark tulajdonában lévő tengeri korall gyűjtemény darabjai. A korallok, más néven virágállatok a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. Közéjük tartoznak a minden trópusi óceánban előforduló korallzátonyokat alkotó élőlények, amelyek kalcium-karbonátot választanak ki a testükből, így hozva létre szilárd vázat maguk körül.
