Gróf Széchenyi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot terjesztett be az országgyűlés elé, a melyben fölhatalmazást kért arra, hogy 1885-ben Budapesten országos általános kiállítást rendezhessen. A törvényjavaslatot a képviselőház egyhangúlag elfogadta, és megalkotta a megszervezésre vonatkozó 1883. évi 12. törvénycikket. A bizottság kibocsátotta a kiállítás programját, a kiállítókhoz felhívást intézett. A program megvalósításához épületekre is szükség volt. A képen Budapest Főváros pavilonja látható.
A korsó szűk nyakú, öblös vizesedény, szélesebb értelemben bor és pálinka tartására szolgáló cserépedény. A hasa lehet gömbölyű, vállas vagy lefelé elkeskenyülő, szája kerek, összenyomott vagy tölcsérszerűen kiszélesedő. Ha a nyaka karimás, ebből indul ki a függőleges állású fül, mely általában üreges, és a közepe táján csöcs vagy csecs van: ezen keresztül lehet a vizet kiszívni belőle. A legtöbb korsót a nagy alföldi fazekasközpontokban Mezőtúron, Nádudvaron, Szentesen készítették, ahonnan az Alföldre szállították. A képen látható sötét barna mázas, a hasán sárga nagy virágokkal díszített, Berzék faluban gyűjtött korsó a Herman Ottó Múzeumban látható.
A képen a Magyar Divatcsarnok reklámja látható 1938-ból. A Magyar Divatcsarnok Budapesten a Rákóczi út 74. szám alatt működött. A többgenerációs kereskedődinasztia, a Ruttkay család áruházában nagyarányú forgalom lüktetet a huszadik század első felében. Az államosításokat követően ebben az épületben kapott helyett az Otthon Áruház. A reklám átmeneti kabátokat hirdet 38 és 48 pengős áron. A fotó a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményének darabja.
A fénykép 1926-1930 között készült a budapesti Corvin Áruházról, és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban megtekinthető. A napjainkban is üzemelő Corvin Áruház Budapest első nagyáruháza, melyet 1926. március 1-jén adtak át a nagyközönségnek. A látogatók nemcsak vásárlási célból látogatták az áruházat: volt benne vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is, így a vásárlás egyben szórakozás is volt. Divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek a palotaszerű épületben. A vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták. Az áruház a második világháború során kiégett ugyan, de csupán kisebb sérüléseket szenvedett. 1944-ben bezárt. A talpra álló áruházat 1948-ban államosították. Újjáépítése után Budapest Nagyáruház néven működött. Tevékenységi köre az 50-es évek után is túlmutatott az áruházi szolgáltatásokon. Rendszeres divatbemutatóknak, zenekari előadásoknak adott otthont az épület. Érdekesség, hogy az 1953-ban indított Magyar Televízió adását a nagyközönség 1954-ben a Corvin Áruház kirakatában láthatta először.
A Kismacsi Közösségi Házban egyik jeles napunk hagyományait elevenítették föl. A fotókat a Debreceni Művelődési Központ saját archívuma őrzi. Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Luca napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
