A mángorló kb. 60–70 cm hosszú és 10–15 cm széles, téglalap alakú fából faragott eszköz, alsó végén rövid nyéllel. Alsó lapja bordázott, felső lapja gyakran véséssel, ékrovással, karcolással díszített. A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A képen látható Szalonna településről gyűjtött barna színű, kemény fából készült mángorló a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van.
A Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban elhelyezett, négyes tükörtábla a Nap-tükör elnevezést kapta, 1978-ban helyezték el az intézményben. A népi motívumokkal ékes tükröt növényi ornamentika, állatalakok és rozetta motívumok díszítik. A tárgy a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ tulajdona.
Cseh Tamás: Magányos alak című grafikája. Az egyedüllét pszichológiailag hasonlóan pusztító helyzet, mint a nem megfelelő táplálkozás vagy a mozgáshiány. A társas lét az embernek létszükséglete, a tudomány megállapítása szerint. A magányosság hosszútávon pszichés zavarokhoz, káros szenvedélyekhez, póttevékenységekhez vezet. Cseh Tamás dalszerző, előadóművész, író Bereményi Gézával, Csengey Dénessel, Novák Jánossal együtt létrehozott különleges és egyedülálló zenei öröksége jelenünkben is élő művészi teljesítmény. Az eredeti magántulajdonban lelhető fel.
A balatonfenyvesi iskolát 2003-ban örökítette meg a képeslap, 1996 óta Balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskolának nevezik az intézményt. Az iskola épületét 1957-ben avatták föl, azóta oktatják itt a környékbeli gyerekeket. Az intézményben 1991 óta folyik az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek integrált oktatása is. A kép a Balatoni Múzeum Képeslaptárában lelhető fel.
Csépa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben található. A Damjanich János Múzeum tulajdonában lévő kép egy népszokást ábrázol, mely a templomban a katolikus pap által megszentelt barkaághoz kapcsolódik. A hiedelem szerint ha a templomból jövet lenyeljük a barka egy szemét, az megvéd a betegségektől, főleg a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad a házba bevinni, mert akkor nyáron sok légy lesz, ezért azt a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, például Gyimesben csak a szentelt barkát lehet bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és egyéb aprójószágok.
