A könyvek létrejöttével nevezhető egyidősnek a könyvtulajdonosoknak az a törekvése, hogy valamiképp megjelöljék a birtokukban levő írást, nyomtatványt. Már a legkorábbi időkben is volt példa arra, hogy a könyv birtokosa beírta, bejegyeztette nevét, monogramját, címerét valamelyik lapra, vagy akár a fedőlapra. Később aztán a kézi bejegyzések mellett megjelent a dombornyomás, majd a különféle technikával készült metszetek térhódítása következett be. Főrangú családok esetében leggyakrabban a családi címer szerepelt megkülönböztető könyvjegyként. Ezzel egyidőben jelent meg az igény a metszetek esztétikai, művészeti színvonalának emelésére is. Röviden összefoglalva ez az ex libris kialakulásának folyamata. A kép egy denevér linómetszetet ábrázol.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia készlete 1976-ból, készítette: Kósa Klára, Gonda István. Megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A népi kerámia formában, színben és díszítésben a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb ága. A kerámia tárgyak készítésének folyamata három szakaszra bontható. Az első szakasz az agyag kibányászása, megtisztítása és finomítása. Ezt követi a korongon történő munka, vagyis a megformálás. Az elkészült edényeket árnyékos, de meleg helyen csontkeménységűre szárítják, majd az alapszín megadása és a díszítés következik. Végül a harmadik menetben zajlik az edények kiégetése.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia készlete 1976-ból, készítette: Kósa Klára, Gonda István. Megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A népi kerámia formában, színben és díszítésben a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb ága. A kerámia tárgyak készítésének folyamata három szakaszra bontható. Az első szakasz az agyag kibányászása, megtisztítása és finomítása. Ezt követi a korongon történő munka, vagyis a megformálás. Az elkészült edényeket árnyékos, de meleg helyen csontkeménységűre szárítják, majd az alapszín megadása és a díszítés következik. Végül a harmadik menetben zajlik az edények kiégetése. A századfordulón – a kisebb üzemeket nem számítva – három gyár érdemel említést. A Herendi Porcelángyár, a Zsolnay-gyár és a Fischer-féle majolikagyár.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A bútorfestés a bútorok díszítésének elterjedt módja. A parasztbútoroknál a bútorfestés alkalmazásának fő színei: élénk zöld, kék, sárga, narancs olajfesték. A háziipari központokon kívüli barkácsolóknál néha a ládák teljes mintázatát szabad rajzú festés alkotja, ilyen már az 1820-as évekből ismert. A legáltalánosabb díszítésmód, mely rendszerint a virágozás. Korábban a festés enyves temperával készült. A mintákat szabad kézzel festették gyakran specialista asszonyok.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képen a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézete látható. A képeslap a Balatoni Múzeum tulajdona. A keszthelyi Balatoni Múzeum 1898 augusztusában alapították. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a múzeum helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
