Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark legjelentősebb alkotása "A magyarok bejövetele" c. körképfestmény, mely az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt. Ma is rengeteg látogatót vonz az emlékparkba. Itt található az Árpád-emlékmű, az Árpád kútja, a Nemzeti Összetartozás Emlékműve . Kedvelt része az emlékparknak a skanzen a parasztházakkal, iskolával, pékműhellyel, szélmalommal és egyéb épületekkel.
A neolitikum az új kőkorszak, amikor lezajlott az áttérés a földművelésre, s az eszközkészítés alapanyagai között új anyagok jelentek meg, és ezek új életminőséget vittek az ősember életébe. Az ember rábukkant a fémekre, eszközöket, ékszereket kezdett belőlük formálni. Az ékszerek mindig fontos szerepet játszottak az emberek életében. Az őskori karkötő a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.
A Balaton Gőzhajózási Társaság 1846 áprilisában tartotta meg első közgyűlését, amelynek Kossuth javaslatára Széchenyi István lett az örökös elnöke. Az első gőzhajó törzsét az Óbudai Hajógyárban építették, a hozzá való gőzgépet pedig az angliai Penn gyárból hozatták, majd a Balaton költője után Kisfaludy névre keresztelték. A gőzöst figyelmes gesztussal Széchenyi 55. születésnapján, 1846. szeptember 21-én indították első útjára a füredi kikötőből. - írja Bödők Zsigmond a Magyar feltalálók a hajózás és a vasút történetében című írásában. A XX. század elején készült a képeslap, mely a Balatoni Múzeum tulajdona.
A réti csíkből készült ételek kiszedéséhez készült a csíkszedő. Szolnokon a Damjanich János Múzeum Néprajzi Fotótár tulajdona a nyeles csíkszedőről készült kép. A réti csík egy védett hal, mellyel már ritkán lehet találkozni, mert élőhelyét jóformán teljesen elvesztette. Egy nagyon sérülékeny halfaj, mely a kiszáradás vagy az oxigénhiány miatt a vizes füvön csúszva keresett magának más élőhelyet. Korábban nagy szerepe volt a falusi emberek étkezésében. A Sulinet honlapján Bánkiné Molnár Erzsébet: „A kunok Magyarországon” című könyvében (Kiskunfélegyháza 2008.) olvasható a következő: „A halételek egyik legősibb s mindkét Kunságon elterjedt formája a káposztáscsík, amit Györffy István kifejezetten kun eledelnek tartott. Böjti időszakban különösen gyakran fogyasztották."
Bonyhádi hírek - cikk a szocialista brigádok munkájáról
Leírás
Csóti Csaba Egy brigádnapló 1979-ből cikkének bevezetőjében írja a szocialista brigádokról a következőket:_x005F_x000D_ "A Kádár-korszak szocialista brigádmozgalmának elindításában a rendszer "folytatva megszüntetni", vagy még inkább az "eltagadva megőrizni" alapállása tükröződik. A brigádmozgalom elindításának nincs pontos dátuma, nincsen nagy személyisége, hiányoznak a követendő példaképek. A mozgalom kezdete nem köthető egyetlen jogszabályhoz vagy párthatározathoz sem. Az 1956. évi forradalom leverését követően a "Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány" szabadulni igyekezett a Rákosi-diktatúra mindennapi jelképrendszerétől, így a "hagyományos, (ál-)egyéni munkaverseny gyakorlatától is. Az ideológiai alapokat azonban semmilyen területen sem engedte kikezdeni, így a munkaverseny, mint a szocialista termelés alapja, sem volt száműzhető a régi-új rendszerből." az idézett cikkrészlet az interneten taláható. Ehhez kapcsolódik a Bonyhádi hírek rövid újságcikke 1977 márciusából a Tolna Megyei Népújságban, mely egy üzem szocialista brigádjairól szó.
