A képen sárközi szőttes futó látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képen sárközi szőttes terítő látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képeken a debreceni Újkerti Közösségi Ház Szivárvány Foltvarró Körének munkái láthatóak. A foltvarrás, patchwork a 18. századi amerikai földművesek feleségeitől származik. Főleg elhasznált ruhaneműk még használható részeiből készítettek takarókat, páránkat, kelengyéket. A foltvarrás ma reneszánszát éli, hiszen otthonunkat és ruhadarabjainkat is díszítik ezek a színes kézimunkák. Az apróbb-nagyobb foltok, a foltvarrás a romantikus stílussal nőtt egybe az idők során.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A mángorló kb. 60–70 cm hosszú és 10–15 cm széles, téglalap alakú fából faragott eszköz, alsó végén rövid nyéllel. Alsó lapja bordázott, felső lapja gyakran véséssel, ékrovással, karcolással díszített. A vászonneműek mosás utáni kisimítására, fényesítésére, mángorlására a paraszt- és pásztorcsaládokon kívül a városi polgárság is használta. A képen látható Bükkzsérc településről gyűjtött, barna színű, kemény fából készült mángorló a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdonában van.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A matrózok (legujabb vig operette 1 felvonás, 2 képletben)
Leírás
A Debreczeni Nemzeti Színház plakátja 1 felvonásos vígoperettet hirdet (2 képletben) 1866. március 22-re. „A matrózok”című előadásról tájékozódhatnak az érdeklődők. A műsort Reszler István igazgatása alatti dráma és dalmű társulat mutatta be. A színlap a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumában (DEA) található meg. https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/186141
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
