Az 1923-ban készült színezett képeslap, melyet a Divald kiadó adott ki, a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel. A lap Balatonlelle vasútállomását ábrázolja, előtte a begördülő vonatra váró emberek várakoznak. Balatonlelle a Balaton déli partján fekszik, állomása a Déli Vasút vonalához tartozott, melynek átadására 1861-ben került sor.
A fotón egy só- és paprikatartó látható. Egy darab bükkfából van kifaragva, kivágva, vésve. Kétrészes, kerekded. A tartókat közös fanyelv tartja össze. Díszes vésése fogazatos. A eredeti megtekinthető a Herman Ottó Múzeumban, Miskolcon. A só a legfontosabb ízesítőnk, de más felhasználása is ismert, tartósításra is használják.
A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia készlete 1976-ból, mely megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A Nagykunság déli részén található Mezőtúr a 19. század utolsó harmadára az egész történeti Magyarországot tekintve az egyik legnagyobb fazekas központtá fejlődött. A mezőtúri fazekasműhelyekben korongosok és virágozók (díszítő) százai dolgoztak. A mezőtúri edények a fazekasok és a kereskedők révén az ország minden zugába eljutottak.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képen a Szendrői Kékfestőház Múzeum látható. A műemlék-épületet kb. 1850-60 táján a városfal egyik tornyából alakították ki. Az épület népies barokk stílusban épült. A Kékfestőház Múzeumban található tárgyak bemutatják a hazánkban elterjedt kékfestő mesterség régi eszközanyagát. Az épület pincéjében az anyag mintázását és festését lehet megtekinteni, a középső szinten a kész termékekből készült kiállítás, és a padláson a festett anyagok szárítását mutatják be, illetve a szövéshez szükséges eszközöket. Az épület 1966 óta működik múzeumként.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képen sárközi szőttes futó látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
