Az eredeti tárgy a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. A múzeum 1899-ben alakult Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Herman Ottó nevét 1953-ban vette fel. A múzeum gyűjteményének legnagyobb részét a régészeti gyűjtemény teszi ki, melyben megtalálhatók a neolitikum bodrogkeresztúri kultúrájának leletei éppúgy, mint a honfoglalás művészeti alkotásai. A múzeum 1985 óta tudományos kutatóhely, 1999-ben az Év Múzeuma lett hazánkban.
A szüret régen egy egész közösség - falvak, szőlőhegyek - közös ünnepe volt, amelyet a nap végén mulatságok zártak. Este, a szüretből hazatérőket már megterített asztal várta. A szüreti fogások elkészítésére a gazdaasszony különös gondossággal ügyelt. Fő eledel – a tájegységnek és a szokásoknak megfelelően- halból, birka -vagy marhahúsból készült bográcsos és a kalács volt. _x005F_x000D_ Szüretelő emberek társaságát látjuk egy szőlőhegyen; mögöttük egy ház. Éppen főzik a halászlevet._x005F_x000D_ A képeslapot a Balatoni Múzeum Levéltára Keszthelyen őrzi._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
A képen egy fából faragott tárgy látható.Az eredeti megtekinthető Miskolcon a Herman Ottó Múzeumban. A kis tároló késsel faragott. Só és paprika tartására használják. Anyaga keményfa. Formája kettős csésze. Mindkét csészének ugyancsak összefüggő fedőlapja rovátkolt fafaragással díszített. A csésze két külső oldalán egy-egy kiemelkedő háromszögletű rész van, mely pontokkal díszített. Az egyik csésze elején 1925, a másik csésze elején A. L. Ugyanezen csésze hátán fordított nagy S és C, valamint az egyik fedőlapon E K olvasható. A tengely megfogható része stilizált emberalakúvá van kifaragva.
A művész grafikáján emberek csoportja társalog egy romantikus hangulatú előcsarnokban. A társasági összejövetelek a szalonok világa óta fontos helyszínei a kulturális, szociális szférának, az emberi kapcsolatok kialakulás és megerősödése mellett szellemi eszmecsere szempontjából is fontos élethelyzet. Az eredeti magántulajdonban lelhető fel.
A grafikán látható indiánok halottat visznek lovukon. Az elmúláshoz való viszony a történelem során mindig is meghatározó eleme volt az egyes társadalmaknak. Cseh Tamás dalszerző, előadóművész, író Hadiösvény című regényében írta meg az észak-amerikai őslakók általa elképzelt életét. Az eredeti alkotás magántulajdonban található.