A Balatonalmádi vasútállomásáról készült képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel. A lapot Monostori György udóda adta ki Budapesten, 1932-ben. 1861-ben a Déli Vaspálya Társaság megépítette a Buda-Nagykanizsa vasutat. Az északi part bizonyos mértékig elszigetelődött, amibe a lakosság nehezen törődött bele, főleg a bortermelők hiányolták a szállítási nehézségek miatt, ezért 1907. áprilisában pályázatot írtak ki a Balatonvidéki Vasút megépítésére, amelyre 11 ajánlat érkezett. A munkát a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Baján János és Babócsay Hermann építési vállalkozók nyerték el. 1907. november elején megtörtént a közigazgatási bejárás. Komolyabb munka 1908 tavaszán kezdődött, akkor mintegy 4000 munkás dolgozott egy időben a vasút teljes hosszában. A vonalat 1909. június 19-én nyitották meg, így került fel Balatonalmádi-fürdő állomás is a vasúthálózati térképekre.
A Balatonalmádi vasútállomásáról készült képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel. A lapot Barasits kiadója adta ki Budapesten, 1929-ben. 1861-ben a Déli Vaspálya Társaság megépítette a Buda-Nagykanizsa vasutat. Az északi part bizonyos mértékig elszigetelődött, amibe a lakosság nehezen törődött bele, főleg a bortermelők hiányolták a szállítási nehézségek miatt, ezért 1907. áprilisában pályázatot írtak ki a Balatonvidéki Vasút megépítésére, amelyre 11 ajánlat érkezett. A munkát a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Baján János és Babócsay Hermann építési vállalkozók nyerték el. 1907. november elején megtörtént a közigazgatási bejárás. Komolyabb munka 1908 tavaszán kezdődött, akkor mintegy 4000 munkás dolgozott egy időben a vasút teljes hosszában. A vonalat 1909. június 19-én nyitották meg, így került fel Balatonalmádi-fürdő állomás is a vasúthálózati térképekre.
A képeslapon balatonalmádi vasútállomás épületének távlati képe látható, mellette park. A Balatonalmádi vasútállomásáról készült képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel. A lapot Monostory György kiadója adta ki Budapesten, 1933-ban. 1861-ben a Déli Vaspálya Társaság megépítette a Buda-Nagykanizsa vasutat. Az északi part bizonyos mértékig elszigetelődött, amibe a lakosság nehezen törődött bele, főleg a bortermelők hiányolták a szállítási nehézségek miatt, ezért 1907. áprilisában pályázatot írtak ki a Balatonvidéki Vasút megépítésére, amelyre 11 ajánlat érkezett. A munkát a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Baján János és Babócsay Hermann építési vállalkozók nyerték el. 1907. november elején megtörtént a közigazgatási bejárás. Komolyabb munka 1908 tavaszán kezdődött, akkor mintegy 4000 munkás dolgozott egy időben a vasút teljes hosszában. A vonalat 1909. június 19-én nyitották meg, így került fel Balatonalmádi-fürdő állomás is a vasúthálózati térképekre.
A Balatonkenesei vasútállomásáról készült képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel. A színezett lapot a Magyar Fénnynomdai Részvénytársaság adta ki Budapesten, és 1918-ban adták postára Balatonkenesén. A képen az állomás látható, előtte álló, ülő, várakozó alakokkal. A sínen egyenruhás férfi háromkerekű hajtányon, úgynevezett hajtókán közlekedik. A hajtányok feladata a vasúti nyílt vonalak vizsgálatakor a pályafenntartó munkások, a pályaorvosok szállítása volt.
A fekete-fehér fotót a tihanyi mólóról és kikötőben álló gőzhajóról Dr. Vigyázó János készítette, képeslap formájában megjelentette a Turistaság és Alpinizmus Kiadó 1926-ban. A szervezett balatoni hajóközlekedés története még a XIX. században kezdődött, 1846. szeptember 21-e volt az a nap, amikor az első menetrend szerint közlekedő gőzhajót, a Kisfaludyt a tóba helyezték. Ekkor még csak egy próbaútra került sor, de annak sikeres teljesítése után megindult a forgalom Keszthely, Balatonkenese, Alsóörs és Balatonfüred között, és leginkább az utóbbi volt a célállomás az ott található strand és üdülési lehetőségek miatt.
