A képen egy szikvízgyártó berendezés látható. A gépet Vető Sándor fémárugyárában készítették az 1930-as években, Budapesten, ma a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeumban látható. A Mezőgazdasági Gépmúzeum az országban egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik. Célja a paraszti, uradalmi gazdálkodásban egykor használatos gépek, járművek és munkaeszközök együttes bemutatása.
A képen a Helka gőzhajó látható, amint épp kihajózik a siófoki kikötőből. A Helka és a Kelén a Balaton legrégebbi, jelenleg is használatban lévő hajói. Mindkettő 1891-ben épült és többszöri átépítés ellenére megőrizték 19. század végi külsejüket. A nosztalgiahajók felső fedélzete nyitott, a főfedélzeten két kisebb nyitott és egy nagy zárt utasterük van. A hajótest egy nagy, zárt körpamlagos utastermet tartalmaz. A hajók legnagyobb hossza 35,22 méter, legnagyobb szélessége 5,28 méter, befogadóképessége 120 utas, főgépük teljesítménye 220 kW. A hajót ábrázoló színes képeslap 1914-ből származik és jelenleg a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárát gazdagítja.
A Hagyományok Háza Budapesten a Budai Vigadó épületében található (1011. Budapest, Corvin tér 8.), fenntartója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az intézményben működő Népművészeti Módszertani Műhely a hagyományos paraszti kultúrát (elsősorban a kézművességet, néptáncot, népzenét, népköltészetet) közvetíti a mai kor embere számára is élhető műveltségként. A képen látható karikás ostor - mely 1978-ban készült és Nagy Lajos faragása -, az intézményben található meg.
Cseh Tamás (1943-2009) magyar zeneszerző, énekes, színész, előadóművész. Elsősorban különleges, egyedi hangvételű, történet-mondó dalai miatt ismeri a közönség, amelyek legfontosabb darabjait Bereményi Gézával közösen szerezte, de mások is írtak szövegeket, amelyeket előadott. Filmekben és színpadon is szerepelt. A képen iskolai füzetének borítója látható, a tárgy jelenleg magántulajdonban van.
A badacsonyi vasútállomáson készült képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel, a 94.3753.1 leltári számú képeslapból lenyíló 9 képből álló kis leporelló 1. eleme. A lapot a budapesti Karinger kiadó adta ki 1930-ban. 1861-ben a Déli Vaspálya Társaság megépítette a Buda-Nagykanizsa vasutat. Az északi part bizonyos mértékig elszigetelődött, amibe a lakosság nehezen törődött bele, főleg a bortermelők hiányolták a szállítási nehézségek miatt, ezért 1907. áprilisában pályázatot írtak ki a Balatonvidéki Vasút megépítésére, amelyre 11 ajánlat érkezett. A munkát a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó Baján János és Babócsay Hermann építési vállalkozók nyerték el. 1907. november elején megtörtént a közigazgatási bejárás. Komolyabb munka 1908 tavaszán kezdődött, akkor mintegy 4000 munkás dolgozott egy időben a vasút teljes hosszában. A vonalat 1909. június 19-én nyitották meg, így került fel Badacsony állomás is a vasúthálózati térképekre.
