A keszthelyi Balatoni Múzeum 1898 augusztusában alakult meg. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye tette ki. Ezután alakult meg a természettudományi osztály, és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egy darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét. A cigányréce a récefélék családjába tartozó, nálunk rendszeresen fészkelő madár. Hazánkban a fokozottan védett fajok közé tartozik.
A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdonában lévő gyűjtemény egy darabja. A múzeum anyagait 1877-ben kezdték gyűjteni az akkor még Somogyvár megyei Régészeti és Történeti Társulat tagjai. A gyűjteményt Gönczi Ferenc néprajzkutató alakította múzeumi anyaggá 1909-ben. Később ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték. A múzeum 1951-ben vette fel Rippl-Rónai József nevét.
A női munka; A nő társadalomformáló, közéleti ember; Női alkotók; Élet-modellek. Rövid tételekből álló szimfónia, amely a nők jelenlétét és helytállását kívánja megfogalmazni. Helytállásukat állatgondozóként, üzleti eladóként, műszerészként, tanárként, orvosként, egyetemistaként, mindenhol, ahol képviselik a női nemet épp úgy, mint a hagyományos munkakörben, a háziasszony szerepében. Akiket megelőzően láttunk munkavégzés közben, ismét láthatjuk, most már családjuk körében vagy éppen otthon, amikor tanulnak. A végül felvillanó kockák talán a legszentebb pillanatokat, az életadást, örökítik meg. A film hatása elvész, mert "minden annyira szép, hogy nem lehet igaz", és nem is az. Készítette Czigány Tamás rendező, forgatókönyv író. MAFILM Népszerű-tudományos- és Oktatófilm Stúdió 1973. (A cenzúra szövegét olvashatjuk, ami alapján döntöttek az akkori illetékesek, hogy vetíthető-e a film.)_x005F_x000D_ _x005F_x000D_ _x005F_x000D_
Derűs hangvétellel az ideális szülő - gyermek viszonyról, elsősorban a fiatal apák feladatainak kiemeléséről szól a film. Az alkotók: Breier György gyártásvezető, Kassai Tamás hang, Kovács Ilona vágó, Gere Mara dramaturg, Knoll István rendező, operatőr. MAFILM 1976. A sematikus szerepeket mutatja be a film, inkább mosolyogva az élet e nagy pillanatain, semhogy felhívná a figyelmet kötelességeinkre, lehetőségeinkre. Jó alkalom, hogy megbeszéljük ezeket tanítványainkkal._x005F_x000D_ _x005F_x000D_
