A magyar őstörténet tudományának archimedesi pontja az a nyelvészeti megállapítás, mely szerint nyelvünk a finnugor nyelvcsaládba, közelebbről pedig annak keleti, úgynevezett ugor ágába tartozik s így legközelebbi rokona a vogul és osztják idiómáknak. A véletlen iróniája, hogy éppen ez az egyedül helyes kiindulópont vált a nézetek oly arányú megoszlásának forrásává, mely a leglényegesebb ponton, a magyarság ősi kultúrájának megítélése terén mind a mai napig megakadályozta az egységes tudományos felfogás kialakulását. A magyar, vogul és osztják rokonság nyelvtudományi ténye ugyanis tetszetős történeti fölvetés csíráit rejti magában. Ha egyrészt a magyarság, másrészt a vogulok és osztjákok nyelve rokon egymással, akkor valószínűnek látszik, hogy e rokonnépek együttélésük idején lényegében egyazon műveltségi színvonalon állottak. Az ősmagyarság kultúrája tehát azonos azoknak a voguloknak és osztjákoknak műveltségével, akik a XVI. századtól kezdve, mint kezdetleges szervezetű, egyoldalúan vadászatból és halászatbál élő, tehát zsákmányoló életmódot folytató népek szerepelnek a közöttük járt utazók leírásaiban. Deér József művének a Holnap Kiadó által 1993-ban megjelentetett példánya.
Homola István: II. Rákóczi Ferenc három kiáltványa. A könyvet Kassán adták ki 1906-ban. A könyv árának 5%-a a kassai Rákóczi lovasszobor javára került befizetésre.
Ágoston Gábor, Oborni Teréz könyve a 17. század történetének nagy folyamából néhány meghatározó jelenséget mutat be: a "napkeleti és napnyugoti" hatalmakkal folytatott egyensúlyozó politika mellett a központi hatalom és a rendiség évszázados küzdelmét a királyi Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben, az oszmán katonai megszállást és az ellene kiépített védelmet, de szól a háborúkról és a járványokról, a táj és a népesség átalakulásáról is. A korszak nemcsak a magyar romlás százada: szomszédainknál éppúgy válságokat, háborúkat és pusztító járványokat hozott, mint a Magyarország területén egymásnak feszülő két világbirodalomban. Országrészek közötti különbözőségek és hasonlóságok, szétválasztó és eggyé forrasztó jelenségek sokasága színezi a 17. századot. A könyv a Magyar Századok sorozatban jelent meg 2000-ben, a Pannonica Kiadó gondozásában.
