Általános

Cím

Fekete vonat - Schiffer Pál filmszociográfiája

Leírás

Schiffer Pál korának jelentős szociológusaival együtt dolgozva érzékeny, tényfeltáró és néprajzi filmes szempontból is hiteles mozgóképi dokumentumokat hagyott az utókorra. Lencsevégre kapta az 1956 utáni rendszer magyar társadalmának mások által kevésbé fókuszált jelenségeit. Első filmje, mellyel országos ismertséget szerzett, az 1970-ben, a Balázs Béla Stúdióban (BBS) forgatott Fekete vonat volt. Szabolcsi roma munkások minden pénteken hosszú vonatutat tesznek a főváros és az otthonuk (Újfehértó) között, hogy aztán vasárnaponként visszainduljanak Budapestre. A jobb munkalehetőség reményében vállalt ingázás sokak számára évek, évtizedek óta tart. A film készítői végigélnek egy hétvégét a hazautazókkal, az interjúk során megszólaltatva pár utast, majd azok feleségeit, gyermekeit is. A film eredeti kópiája a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) gyűjteményében található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Pátyi római kori agyonfoltozott bronz pohár (Páty 9. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - II.

Leírás

Pátyi római kori agyonfoltozott bronz pohár (Páty 9. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - I.Leírás„Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek. Az 5,2 centiméter magas, a tetején 9 centi átmérőjű edényt méreteinél fogva leginkább pohárként használhatta gazdája. Alapanyaga Római Birodalomban is igen csak kedvelt bronz, ami arra is utal, hogy tartós használatra volt szánva. Üvegből, cserépből készült társaival ellentétben ugyanis simán túlélt több kőpadlón történő landolást is. Így aztán gondolhatnánk arra is, hogy valami vendéglőben, tavernában teljesített szolgálhatott előbb, és csak onnan, a „közszolgálatból″ nyugdíjaztatván került a gazdájához, azzal együtt pedig a sírba. Végül mindenképp érdekes ez a szögecsekkel való foltozás, a 3D-s technikát alkalmazva legalább hét ilyen beavatkozást látunk az edénykén. Ami vagy egy fukar, vagy pedig egy anyagilag kevésbé jól eleresztett tulajdonosra utal. Aki vette a fáradtságot és az egymás mellett újra meg újra kialakuló lyukakat a pohár anyagával egyező kis szegecsekkel igyekezett megszüntetni. Ahelyett, hogy a használhatatlan holmiját egyszerűen kihajította volna a szemétdombra, pontosabban a szemetes gödörbe. Ezek a közösség által használt, általában a települések, utcák szélén található gödrök a római korból sok érdekes és értékes leletet rejtenek. Valóságos kincsesbányák a régész számára.” (Pálffy Lajos: Agyonfoltozott pohár) http://mandarchiv.hu/cikk/7212/Agyonfoltozott_pohar

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Pátyi római kori agyonfoltozott bronz pohár (Páty 9. lelőhely, Kr. u. I-IV. század) - I.

Leírás

„Nézem ezt bronzból készült poharat, és azon gondolkodom, hogy a mégoly termékeny és gazdag Pannónia provinciában sem lehetett olyan egyszerű az élet. Egyrészt ott voltak az egymás után sorban jövő barbár támadások, rablóhadjáratok, aztán itt van ez az agyonfoltozott pohár is. Amit a már ismert pátyi lelőhelyen, vélhetően valaki örök nyugodalmát kissé megzavarva hoztak elő a föld alól a régészek. Az 5,2 centiméter magas, a tetején 9 centi átmérőjű edényt méreteinél fogva leginkább pohárként használhatta gazdája. Alapanyaga Római Birodalomban is igen csak kedvelt bronz, ami arra is utal, hogy tartós használatra volt szánva. Üvegből, cserépből készült társaival ellentétben ugyanis simán túlélt több kőpadlón történő landolást is. Így aztán gondolhatnánk arra is, hogy valami vendéglőben, tavernában teljesített szolgálhatott előbb, és csak onnan, a „közszolgálatból″ nyugdíjaztatván került a gazdájához, azzal együtt pedig a sírba. Végül mindenképp érdekes ez a szögecsekkel való foltozás, a 3D-s technikát alkalmazva legalább hét ilyen beavatkozást látunk az edénykén. Ami vagy egy fukar, vagy pedig egy anyagilag kevésbé jól eleresztett tulajdonosra utal. Aki vette a fáradtságot és az egymás mellett újra meg újra kialakuló lyukakat a pohár anyagával egyező kis szegecsekkel igyekezett megszüntetni. Ahelyett, hogy a használhatatlan holmiját egyszerűen kihajította volna a szemétdombra, pontosabban a szemetes gödörbe. Ezek a közösség által használt, általában a települések, utcák szélén található gödrök a római korból sok érdekes és értékes leletet rejtenek. Valóságos kincsesbányák a régész számára.” (Pálffy Lajos: Agyonfoltozott pohár) http://mandarchiv.hu/cikk/7212/Agyonfoltozott_pohar

Kompetencia

Évfolyam

Digitális kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Írókával díszített hímes tojás

Leírás

„Ha a magyar kultúrkincset tágabban értelmezzük, akkor a pásztorfaragványok mellett bizony a hímes tojás is a „csapathoz” tartozik. Már csak azért is, mert jellegzetesen magyar produktumnak mondható, előállításában és motívumkincsében is találunk speciálisan magyar megoldásokat. A keszthelyi Balatoni Múzeum is gyűjtésre érdemesnek tartotta és 3D-ben digitalizálta is a hímes tojásokat, amelyek közül most egy viaszos eljárással díszített darabot tanulmányozhatunk. A hímes, írott vagy piros tojás valami miatt a közép- és kelet-európai, leginkább katolikus kultúrkörben (a sírjából feltámadó Krisztust jelképezve) terjedt el, a néprajzi lexikon szerint ugyan Európa boldogabbik, nyugati részén is előfordul szigetszerűen, de csak színezetten, díszítések nélkül. A főtt vagy kifújt tojások befestése nem valami bonyolult dolog, a növényi eredetű festékeket sem nehéz előállítani. A mai napig legelterjedtebb festékanyag a téglavörös színt produkáló hagymahéj, pontosabban a vöröshagymának az elszáradt, külső részei. A bordós piros színt meg a berzseny (Phytolacca americana) terméséből lehet kinyerni, de a magokkal vigyázni kell, hasmenést és hányást is okozhatnak. Hazánkban a tojás „hímezésének” két, talán egyenrangú módszere, az „írás” és a karcolás terjedt el és él a mai napig. A most vizsgált darab az írott tojások közé tartozik. A módszer lényege, hogy olvasztott méhviasszal felvisszük a tojásra a mintákat, majd pedig festékbe áztatjuk. A viaszos részt értelemszerűen nem fogja meg a festék, készen is van a hímes tojásunk. Vannak, akik még leolvasztják vagy ecettel lemossák a viaszt a tojásról, de ennek már nincs jelentősége. A pálcikára rögzített kis fémtölcsérből vagy csőből álló „íróka” otthon is elkészíthető mondjuk egy golyóstoll fém betétéből, de élelmes emberek már boltokban is árulják. Ezt mártjuk be az olvasztott viaszba, majd ügyesen (és gyorsan, mert a viasz hamar megszilárdul) „felcsorgatjuk” tojásunkra a mintákat. Amik meglehetősen változatosak, és amik között ősi mágikus jeleket, reneszánsz hímzéseket is fel tudnak fedezni a szakemberek. A díszítésnél talán a tojás tökéletes formája is szimmetriára készteti az alkotót. Aki először az esetek többségében nyolcadolja, nyolc részre osztja a munkadarabot, majd pedig következik a minták felvitele. Ezek közül talán a legegyszerűbb a fenyőfás dísz, amit változatos formátumokban szoktak alkalmazni a tojásfestők. Akik, legalábbis a profibbja, általában idős falusi asszonyok. Becsüljük meg és ne hagyjuk elveszni tudományukat! (Pálffy Lajos: Tikmony reneszánsz mintákkal)

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Hímes tojás

Leírás

„Ha a magyar kultúrkincset tágabban értelmezzük, akkor a pásztorfaragványok mellett bizony a hímes tojás is a „csapathoz” tartozik. Már csak azért is, mert jellegzetesen magyar produktumnak mondható, előállításában és motívumkincsében is találunk speciálisan magyar megoldásokat. A keszthelyi Balatoni Múzeum is gyűjtésre érdemesnek tartotta és 3D-ben digitalizálta is a hímes tojásokat, amelyek közül most egy viaszos eljárással díszített darabot tanulmányozhatunk. A hímes, írott vagy piros tojás valami miatt a közép- és kelet-európai, leginkább katolikus kultúrkörben (a sírjából feltámadó Krisztust jelképezve) terjedt el, a néprajzi lexikon szerint ugyan Európa boldogabbik, nyugati részén is előfordul szigetszerűen, de csak színezetten, díszítések nélkül. A főtt vagy kifújt tojások befestése nem valami bonyolult dolog, a növényi eredetű festékeket sem nehéz előállítani. A mai napig legelterjedtebb festékanyag a téglavörös színt produkáló hagymahéj, pontosabban a vöröshagymának az elszáradt, külső részei. A bordós piros színt meg a berzseny (Phytolacca americana) terméséből lehet kinyerni, de a magokkal vigyázni kell, hasmenést és hányást is okozhatnak. Hazánkban a tojás „hímezésének” két, talán egyenrangú módszere, az „írás” és a karcolás terjedt el és él a mai napig. A most vizsgált darab az írott tojások közé tartozik. A módszer lényege, hogy olvasztott méhviasszal felvisszük a tojásra a mintákat, majd pedig festékbe áztatjuk. A viaszos részt értelemszerűen nem fogja meg a festék, készen is van a hímes tojásunk. Vannak, akik még leolvasztják vagy ecettel lemossák a viaszt a tojásról, de ennek már nincs jelentősége. A pálcikára rögzített kis fémtölcsérből vagy csőből álló „íróka” otthon is elkészíthető mondjuk egy golyóstoll fém betétéből, de élelmes emberek már boltokban is árulják. Ezt mártjuk be az olvasztott viaszba, majd ügyesen (és gyorsan, mert a viasz hamar megszilárdul) „felcsorgatjuk” tojásunkra a mintákat. Amik meglehetősen változatosak, és amik között ősi mágikus jeleket, reneszánsz hímzéseket is fel tudnak fedezni a szakemberek. A díszítésnél talán a tojás tökéletes formája is szimmetriára készteti az alkotót. Aki először az esetek többségében nyolcadolja, nyolc részre osztja a munkadarabot, majd pedig következik a minták felvitele. Ezek közül talán a legegyszerűbb a fenyőfás dísz, amit változatos formátumokban szoktak alkalmazni a tojásfestők. Akik, legalábbis a profibbja, általában idős falusi asszonyok. Becsüljük meg és ne hagyjuk elveszni tudományukat! (Pálffy Lajos: Tikmony reneszánsz mintákkal)

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia