Általános

Cím

Kunffy Lajos: Somogytúri gyermektemetés

Leírás

Az 1906–1907-ben készült olajfestmény Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész fő műve. „A nagyméretű életképet számos tanulmány és vázlat előzte meg. A zsúpfedeles parasztház udvarán felállított ravatal körül, az erős napfényben álló, lehajtott fejű, gyászoló emberek szemébe a tűz a Nap. A festő koncepciója értelmében a napfény hatalma erősebb a gyásznál. A valóságból merített téma a forró nyári aratás idején történik. A halasztást nem tűrő munka miatt kevés a kép szereplője. A kép jobb és bal oldalára széthúzva egy-egy kis csoport áll. A közöttük lévő fehér fal és a ráeső árnyék mediterrán hevülettel hat. Alatta van a ravatal. A kicsiny, felvirágzott koporsóra gyászruhás anya borul. Balra a család az apával és a testvérekkel, jobbra a szertartást végző pap és a kántor karakterizált alakja egy kék napernyő alatt. Az apa körüli csoportot az ernyő alakjával rokon forma, a tornác félköríves bejárata foglalja egybe, amely sötét keretbe zárja a szemlesütve ábrázolt arcokat. A zsoltárból éneklő kántor tömör, súlyos hatású, sötétruhás, sziluettszerű alakja jelenti formailag a drámai felkiáltást. Az aranymetszés tengelyében áll. Az ő árnyéka vezet a kis koporsóra hajló, gyászkendővel eltakart arcú anya irányába.” Az alkotás a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Szőlészeti és borászati eszközök

Leírás

A keszthelyi Balatoni Múzeum felvételén szőlészeti és borászati eszközökkel berendezett szoba, a múzeum egyik kiállításának részlete látható.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

A tihanyi bencés apátsági templom

Leírás

A Lécs Ágoston apát irányításával megépített barokk templom magyarországi viszonylatban közepes méretű. 46 méter hosszú, 16 méter széles, tornyainak magassága 34,5 méter. A templom belső berendezését Sebastian Stulhoff faszobrász és műbútorasztalos készítette 1754-1779 között. A berendezések és a fából faragott aranyozott szobrok a közép-európai barokk művészet kiváló alkotásai. Ezeket méltón egészítik ki az 1889-90-ben végzett restaurálás során Lotz Károly, Székely Bertalan, Deák-Ébner Lajos által festett mennyezeti faliképek. A templombelső újbóli felújítása 1996-ban fejeződött be, miután 1994-ben visszakerült a Bencés Apátság tulajdonába. 1992-ben elindult a templom belső restaurálása (falképek, oltárok), amely 1996-ra fejeződött be. 1996-ban megkezdődött a kolostor teljes felújítása.

Kompetencia

Műveltségi terület

A hatékony, önálló tanulás

Általános

Cím

Gímszarvas (Cervus elaphus)

Leírás

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. Állat- és Növénykertjében található 1968-as felvételeken gímszarvasok láthatóak. A gímszarvas a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó faj. Magyarországon a legtöbb példány a Dunától nyugatra él. A tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos és elegyes erdők lakója. A természetes élőhelyekről a gímszarvas már szinte teljesen kiszorult. A gímszarvas a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. A bika hossza általában 175–250 centiméter, marmagassága 100–150 centiméter, a nőstények kisebbek. A bikák ágas-bogas agancsot viselnek, melyet minden évben elhullajtanak és újat növesztenek. Szőrzete télen szürkésbarna, nyáron vörhenyesbarna. A tavasszal született borjak szőrzete vörösesbarna, sárgásfehér pettyekkel. Rokonaihoz hasonlóan kérődző, összetett gyomra négyüregű. Legelő típusú faj, tápláléka lágy szárú növények, de tavasszal a bokrokról és fákról a rügyeket is elfogyasztja.

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Handzsár vagy jatagán?

Leírás

„Most akkor handzsár vagy jatagán, ez itt a kérdés. Mert a két török időkben használt gyilkos szerszám között inkább csak méretbeli különbségek vannak. A handzsár egy hosszabb tőrhöz közelít, míg a jóval hosszabb jatagánnal egy jófajta magyar végvári szablya ellen is lehetett védekezni – ideig, óráig. A keszthelyi Balaton Múzeum gyűjteményébe és a MaNDA adatbázisába Nemeshany községből bekerülő szúrófegyver talán hadizsákmányként érkezett meg a Sümeg melletti, kisnemesek által lakott faluba. A magyar nemesség, mint ismeretes, vérével adózott, tehát kötelessége volt részt venni az országot érintő fegyveres konfliktusokban. Ugyan a végvári vitézek többsége már a közrendűek közül került ki, a törökellenes harcokból a magyar nemesség is tisztességesen kivette a részét. A háborúk pedig minden időben zsákmányolással is jártak, a katonák néha egészen furcsa dolgokat is hazacipeltek magukkal a harctérről. A Boross család egyik Nándorfehérvár környékén vitézkedő sarja például egy török pasa méretes fehér márvány síremlékét szekereztette egészen az ország nyugati határán fekvő Gasztonyig, a követ a mai napig meg lehet nézni a templom oldalába falazva. Egy handzsár vagy jatagán háborús szuvenírként való hazavitele azért egyszerűbb dolog volt, de az is lehet, hogy még a török uralom megszűnésekor felejtette Nemeshanyban egy sebtiben távozó katona. A kétszer ívelt pengéjű gyilkos eszközt bátran nevezhetjük jatagánnak, hiszen 67,2 centiméteres a teljes hossza, a szakirodalom pedig általában a 25–30 centiméteres, hasonló formájú tőröket hívja handzsárnak. Ezt a két borotvaélesre fent egyélű fegyvert leginkább a közelharc során vetették be, akkor volt igazán hatásos, mikor az egymásnak feszülő gyalogos katonák már kardjukkal sem igazán tudtak kárt tenni egymásban. A jatagán a 95–100 centiméteres pengehosszú szablyával szemben csak védekezésre volt alkalmas, de arra sem sokáig. A handzsárt és a jatagánt egymás mellett, többnyire tokban és textilövbe tűzve hordták. A kezet védő keresztvasat soha nem tettek rájuk, viszont eredetileg a markolatukhoz a tevék térd alatti lábszárcsontját használták fel, innen jön ez a furcsa, két fülre emlékeztető nyélforma. Amit egyébként akkor is megtartottak, ha valamilyen más anyagból készítették el a markolatot. A fegyverek a keleti szokásoknak megfelelően gazdagon díszítettek voltak, a pengékbe általában Korán-idézeteket véstek vagy marattak, a csont markolatot filigrános foglalattal rögzítették és sokszor drágakövekkel díszítették. Erről magunk is meggyőződhetünk, ha a 3D-s felvétel segítségével megforgatjuk a jatagánt.” (Pálffy Lajos: Borotvaéles gyilok selyemövbe tűzve) http://mandarchiv.hu/cikk/2711/Borotvaeles_gyilok_selyemovbe_tuzve

Kompetencia

Évfolyam

Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció