Általános

Cím

Kunffy Lajos: Csili bácsi

Leírás

Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész 1920 körül készült olajfestménye a művész oszlopos műtermének tornácán álló, botra támaszkodó szakállas öregembert ábrázol. Az alkotás a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Bronz lándzsahegy

Leírás

A 3D-ben digitalizált korai vaskori öntött bronz lándzsa sármelléki lelet, a keszthelyi Balatoni Múzeum Régészeti gyűjteményének részét képezi.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Kunffy Lajos: Somogytúri lányok vasárnapi beszélgetésben

Leírás

Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész 1909-ben készült olajfestménye a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményének részét képezi. Az alkotás két leányalakot ábrázol életnagyságban, amint napfényes időben a fűben ülve bensőséges beszélgetést folytatnak (vagy talán inkább éppen gondolataikba merülve hallgatnak). A zöld növényi környezetbe ágyazott színes népviseleti öltözék kékje, rózsaszíne és kicsattanó fehérje, a leányarcok rezzenéstelen karaktere egy nagyszabású festőiséget dicsér. Nagyon kifejező a szemben ülő, fehér blúzos lány a maga elé néző arcával, a lazán összekapcsolt kezeivel az ölében. A balra ülő, könyöklő karral feltámasztott lány profilja kérdőn ráirányul, de nem provokálja barátnőjét. Az ő kézmozdulatai sem vonják el a figyelmet a feszült, leánysorsot latolgató, hallgatással teremtett idilltől. A festő életművében a „korszakok művészi látásmódját követve óriási szellemi ív rajzolódik ki. Kezdődik az akadémista szellemű Millennium világával, folytatódik a Nagybányai Iskolával rokon plein air naturalizmussal, majd a szecesszión és az impresszionizmuson keresztül a realista hagyományok újraéledésével eljutunk az 1960-as évekig.” (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kunffy Lajos Emlékház, Somogytúr)

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Egyiptomi cigarettás pléhdoboz (Kairo, 1920) - I.

Leírás

„A boldog békeévekben még mindenki finom egyiptomi cigarettákat szívott. Az aranysárga, nagyon vékonyra vágott dohányt manapság is árulják az isztambuli nagy bazár környékén, természetesen feketén, mindenféle adó és zárjegy nélkül. Mi pedig egy olyan pléhdobozt járunk körbe a 3D-s technika segítségével, amit Kairóban, a Dimitrino cég gyárában töltöttek meg 1920 körül 25 illatos cigarettával. A már ismert rákóczifalvi múzeum munkatársai pedig feltöltötték a MaNDA adatbázisába. A dohányzás sokat kárhoztatott szokását és szenvedélyét Amerikának köszönhetjük, ahol ez már évezredes hagyomány volt Kolumbusz érkezése előtt is. Közép-Amerika nagy civilizációinál még magát az összesodrott dohánylevelet, vagy kukoricalevélbe tekert változatát pöfékelték, a jó öreg kontinensen pedig először természetesen Spanyolországban jelent meg a növény és vele együtt a dohányzás is. A pipák mellett a 17. században állítólag léteztek már papírba tekert, vágott dohányból készült cigaretták is, de ezek elterjedéséről, első reneszánszáról csak a 19. század utolsó évtizedeiben beszélhetünk. Ez volt az egyiptomi cigaretták virágkora is, amit a jó minőség mellett biztosan segített a Kelet varázsa, ami nagy hatással volt akkoriban Európára. Egyiptom ez idő tájt a Török Birodalom egyre inkább függetlenedő része volt, az állami monopóliumnak számító dohánykereskedelem pedig – mint ahogyan a gazdaság jelentős szelete is – görög családok kezében volt. Ezek egyike a Dimitrino família, akik a pléhdobozon is jelezve, 1830-ban alapítottak Kairóban nagy cigarettamanufaktúrát a rue Esbekiehen. És nem volt szükségük a manapság bejegyzetten létező 5000 adalékra, sem az égési sebességet meghatározó, minimális kátrányt termelő papírra és szuper szenes filterre, cigarettájuk akkor is finom és kelendő volt. Ez utóbbihoz hozzájárulhatott az ízléses és tartós csomagolás is, mert azért azt sem árt tudnunk, hogy a cigaretták csomagolására szinte minden korban nagyon odafigyeltek. Nem véletlen, hogy éppen most akarja ezt is megsemmisíteni az Európai Unió – természetesen a fogyasztás visszafogásának érdekében.” (Pálffy Lajos: Koporsószögek gyönyörű csomagolásban) http://mandarchiv.hu/cikk/6010/Koporsoszogek_gyonyoru_csomagolasban

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Egyiptomi cigarettás pléhdoboz (Kairo, 1920) - II.

Leírás

„A boldog békeévekben még mindenki finom egyiptomi cigarettákat szívott. Az aranysárga, nagyon vékonyra vágott dohányt manapság is árulják az isztambuli nagy bazár környékén, természetesen feketén, mindenféle adó és zárjegy nélkül. Mi pedig egy olyan pléhdobozt járunk körbe a 3D-s technika segítségével, amit Kairóban, a Dimitrino cég gyárában töltöttek meg 1920 körül 25 illatos cigarettával. A már ismert rákóczifalvi múzeum munkatársai pedig feltöltötték a MaNDA adatbázisába. A dohányzás sokat kárhoztatott szokását és szenvedélyét Amerikának köszönhetjük, ahol ez már évezredes hagyomány volt Kolumbusz érkezése előtt is. Közép-Amerika nagy civilizációinál még magát az összesodrott dohánylevelet, vagy kukoricalevélbe tekert változatát pöfékelték, a jó öreg kontinensen pedig először természetesen Spanyolországban jelent meg a növény és vele együtt a dohányzás is. A pipák mellett a 17. században állítólag léteztek már papírba tekert, vágott dohányból készült cigaretták is, de ezek elterjedéséről, első reneszánszáról csak a 19. század utolsó évtizedeiben beszélhetünk. Ez volt az egyiptomi cigaretták virágkora is, amit a jó minőség mellett biztosan segített a Kelet varázsa, ami nagy hatással volt akkoriban Európára. Egyiptom ez idő tájt a Török Birodalom egyre inkább függetlenedő része volt, az állami monopóliumnak számító dohánykereskedelem pedig – mint ahogyan a gazdaság jelentős szelete is – görög családok kezében volt. Ezek egyike a Dimitrino família, akik a pléhdobozon is jelezve, 1830-ban alapítottak Kairóban nagy cigarettamanufaktúrát a rue Esbekiehen. És nem volt szükségük a manapság bejegyzetten létező 5000 adalékra, sem az égési sebességet meghatározó, minimális kátrányt termelő papírra és szuper szenes filterre, cigarettájuk akkor is finom és kelendő volt. Ez utóbbihoz hozzájárulhatott az ízléses és tartós csomagolás is, mert azért azt sem árt tudnunk, hogy a cigaretták csomagolására szinte minden korban nagyon odafigyeltek. Nem véletlen, hogy éppen most akarja ezt is megsemmisíteni az Európai Unió – természetesen a fogyasztás visszafogásának érdekében.” (Pálffy Lajos: Koporsószögek gyönyörű csomagolásban) http://mandarchiv.hu/cikk/6010/Koporsoszogek_gyonyoru_csomagolasban

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai kompetencia