Keresés: - Manda

A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz szobrocskája II.

Oktatás

Általános

Cím: A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz istennő bronz szobrocskája (Egyiptom, Kr. e. 7-4. század) – II.
Leírás: A gyermek Hóruszt, Harpokratészt szoptató Ízisz istennő trónuson ülve. Ízisz az ókori egyiptomi pantheon egyik legfontosabb istensége: anyaistennő, a termékenység, nőiesség és hűség jelképe. Ozirisz felesége és Hórusz anyja, akik együtt isteni triászt alkottak. A gyermekét szoptató anyaistennőt a királyné mitikus előképének tekintették, főleg a Kr. e. I. évezredben, amikor az uralkodói családot Ozirisz családja földi képviselőjének tartották. ”Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak. Ízisz, Nut égistennő és Geb földisten lánya pedig az egyik főisten volt már az 5. dinasztiát követően egészen az egyiptomi birodalom végéig, sőt, kultuszát éppen a Nílus-parti ország önállóságát végképp eltörlő rómaiak terjesztették el egészen Szombathelyig, vagy éppen Angliáig. Ízisz egyértelműen pozitív istennő volt a meglehetősen furcsa, zavaros egyiptomi panteonban. A víz, a szél és a termékenység istene, az anyák és a fáraó védelmezője. Ábrázolása szinte minden esetben egy hosszú ruhás szép nő különféle fejdíszekkel, gyakran kezében ankh-jellel, bottal. Leírva a „trón″ hierogrifa a megfelelője, az éjszakai égbolton pedig a Nílus áradását jelző Szíriusz csillag. Állati megfelelőjének egy arrafelé honos vörös kányát tartanak, amely éles vijjogó hangot ad, olyant, mint a halottaikat sirató nők. Mert Ízisznek is volt mit siratnia, testvérével, Ozírisszel boldog házasságban kormányozták a mitológiai Egyiptomot, mikor Széth az urát a Nílusba fojtotta, majd fel is darabolta. Ízisz pedig sírva összeszedte a darabokat és feltámasztotta testvérét és férjét. Akitől ezután megfoganva szülte meg a Nílus-delta mocsaraiban bujkálva Hóruszt, a sólyomistent. Akit most is éppen a baljára véve szoptat itt 3D-ben. Ozírisz ezek után az alvilág ura lesz, tehát nincs igazi happy end, Ízisz mégis csak egyedül marad. Kultusza viszont, talán éppen a féltő, óvó anyasága, és a férjének, szerelmének feltámasztása miatt is egészen a Római Birodalom bukásáig életben marad a misztériumvallások között.” (Pálffy Lajos: Darabjaiból rakta össze férjeurát) http://mandarchiv.hu/cikk/7166/Darabjaibol_rakta_ossze_ferjeurat

Kompetencia

Évfolyam: Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A termékenység, a víz és a szél, a nőiesség, a családi hűség, a tengerhajózás istennője. Ízisz kultusza nagy népszerűségnek örvendett Egyiptomban és messze határain túl, különösen a hellenizmus korában. A görög-római korban "ezerszeműnek" nevezték.

Részletek

A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz szobrocskája I.

Oktatás

Általános

Cím: A gyermek Hóruszt szoptató Ízisz istennő bronz szobrocskája (Egyiptom, Kr. e. 7-4. század) – I.
Leírás: A gyermek Hóruszt, Harpokratészt szoptató Ízisz istennő trónuson ülve. Ízisz az ókori egyiptomi pantheon egyik legfontosabb istensége: anyaistennő, a termékenység, nőiesség és hűség jelképe. Ozirisz felesége és Hórusz anyja, akik együtt isteni triászt alkottak. A gyermekét szoptató anyaistennőt a királyné mitikus előképének tekintették, főleg a Kr. e. I. évezredben, amikor az uralkodói családot Ozirisz családja földi képviselőjének tartották. ”Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak. Ízisz, Nut égistennő és Geb földisten lánya pedig az egyik főisten volt már az 5. dinasztiát követően egészen az egyiptomi birodalom végéig, sőt, kultuszát éppen a Nílus-parti ország önállóságát végképp eltörlő rómaiak terjesztették el egészen Szombathelyig, vagy éppen Angliáig. Ízisz egyértelműen pozitív istennő volt a meglehetősen furcsa, zavaros egyiptomi panteonban. A víz, a szél és a termékenység istene, az anyák és a fáraó védelmezője. Ábrázolása szinte minden esetben egy hosszú ruhás szép nő különféle fejdíszekkel, gyakran kezében ankh-jellel, bottal. Leírva a „trón″ hierogrifa a megfelelője, az éjszakai égbolton pedig a Nílus áradását jelző Szíriusz csillag. Állati megfelelőjének egy arrafelé honos vörös kányát tartanak, amely éles vijjogó hangot ad, olyant, mint a halottaikat sirató nők. Mert Ízisznek is volt mit siratnia, testvérével, Ozírisszel boldog házasságban kormányozták a mitológiai Egyiptomot, mikor Széth az urát a Nílusba fojtotta, majd fel is darabolta. Ízisz pedig sírva összeszedte a darabokat és feltámasztotta testvérét és férjét. Akitől ezután megfoganva szülte meg a Nílus-delta mocsaraiban bujkálva Hóruszt, a sólyomistent. Akit most is éppen a baljára véve szoptat itt 3D-ben. Ozírisz ezek után az alvilág ura lesz, tehát nincs igazi happy end, Ízisz mégis csak egyedül marad. Kultusza viszont, talán éppen a féltő, óvó anyasága, és a férjének, szerelmének feltámasztása miatt is egészen a Római Birodalom bukásáig életben marad a misztériumvallások között.” (Pálffy Lajos: Darabjaiból rakta össze férjeurát) http://mandarchiv.hu/cikk/7166/Darabjaibol_rakta_ossze_ferjeurat

Kompetencia

Évfolyam: Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2: Anyanyelvi kommunikáció

A termékenység, a víz és a szél, a nőiesség, a családi hűség, a tengerhajózás istennője. Ízisz kultusza nagy népszerűségnek örvendett Egyiptomban és messze határain túl, különösen a hellenizmus korában. A görög-római korban "ezerszeműnek" nevezték.

Részletek

Valódi szegedi édes-nemes paprika pléhdoboza II.

Oktatás

Általános

Cím: Valódi szegedi édes-nemes paprika pléhdoboza (Hangya Központ paprika osztálya, Szeged, 1950) II.
Leírás: „Volt egyszer egy Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, és van a mai napig is. A régi, 1948-ban államosított szövetkezetről van szó, pontosabban annak is egyik produktumáról, még pontosabban annak csomagolásáról. Amit 3D-ben digitalizáltak Rákóczifalván és fel is töltötték a MaNDA adatbázisába. Egy szegedi paprikaőrleményt tartalmazó pléh dobozról lenne szó, amit nagy valószínűséggel a Hangya állított elő és töltött is meg, mert a cégcsoportnak fénykorában 20 ipari üzeme is volt, többek között bicikliket is gyártottak. Így aztán eme pléhskatulya létrehozása sem okozhatott különösebb problémát Közép-Európa akkori egyik legnagyobb vállalkozásának. Ez 1898 őszén indult útjára, Balogh Elemér alakította meg az első szövetkezetet a felvidéki, szinte tisztán szlovákok lakta Brogyánban. A politikai előzmények gróf Károlyi Sándorhoz köthetők, aki a falusi uzsora és a lánckereskedelem terjedését igyekezett megállítani így, politikus társaival együtt. Akik természetesen melléálltak az ésszerű kezdeményezésnek, amivel lerövidítették az áruk és a szolgáltatások útját, nem kellett kifizetni a közvetítők hosszú sorát. A Bethlen-kormány pedig állami pénzekkel is támogatta Trianon után az szövetkezeti üzletrészeket, így – bár a tagintézmények száma háromezerről kétezerre csökkent – mégis meg tudott maradni a szervezet. Amelynek fénykorában 700 ezer tagja volt, és 30 konzervgyára az említett ipari üzemeken túl. Több ezer Hangya-bolt is működött az országban, de foglalkoztak a termények mellett tej- és húsfelvásárlással is. A Martonvásár melletti Tordason, a Hangya-mintafaluban a szokásos egységek mellett óvodát, iskolát és orvosi rendelőt is működtettek. Természetes tehát, hogy ez az ország minden részére kiterjedő szervezet foglalkozott a szegedi fűszerpaprika felvásárlásával, feldolgozásával és kereskedelmével is. A Hangya-boltok tehát a Hangya által előállított és kiszerelt szegedi, vagy kalocsai paprikát forgalmazták mindazon vidékeken, ahol nem volt hagyománya a fűszerpaprika termesztésének, feldolgozásának. Így jelenhetett meg a Hangya vegyeskereskedésének polcán ez a 12 centiméter magas, matricázott pléhdoboz, hogy aztán nyugdíjas korában a rákóczifalvi múzeum dobozgyűjteményét gyarapítsa majd.” (Pálffy Lajos: Hangyapaprika) http://mandarchiv.hu/cikk/5972/Hangyapaprika

Kompetencia

Évfolyam: Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2: Anyanyelvi kommunikáció

A Szegedi Paprika Rt. emblémájában ma is 1748 szerepel, ekkor említik először "márkanévként" hivatalos iratok a szegedi paprikát. A szegedi és a kalocsai fűszerpaprika hosszú évtizedek óta a külföldön legismertebb magyar termék, úgynevezett hungaricum.

Részletek

Valódi szegedi édes-nemes paprika pléhdoboza I.

Oktatás

Általános

Cím: Valódi szegedi édes-nemes paprika pléhdoboza (Hangya központ paprika osztálya, Szeged, 1950) I.
Leírás: „Volt egyszer egy Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, és van a mai napig is. A régi, 1948-ban államosított szövetkezetről van szó, pontosabban annak is egyik produktumáról, még pontosabban annak csomagolásáról. Amit 3D-ben digitalizáltak Rákóczifalván és fel is töltötték a MaNDA adatbázisába. Egy szegedi paprikaőrleményt tartalmazó pléh dobozról lenne szó, amit nagy valószínűséggel a Hangya állított elő és töltött is meg, mert a cégcsoportnak fénykorában 20 ipari üzeme is volt, többek között bicikliket is gyártottak. Így aztán eme pléhskatulya létrehozása sem okozhatott különösebb problémát Közép-Európa akkori egyik legnagyobb vállalkozásának. Ez 1898 őszén indult útjára, Balogh Elemér alakította meg az első szövetkezetet a felvidéki, szinte tisztán szlovákok lakta Brogyánban. A politikai előzmények gróf Károlyi Sándorhoz köthetők, aki a falusi uzsora és a lánckereskedelem terjedését igyekezett megállítani így, politikus társaival együtt. Akik természetesen melléálltak az ésszerű kezdeményezésnek, amivel lerövidítették az áruk és a szolgáltatások útját, nem kellett kifizetni a közvetítők hosszú sorát. A Bethlen-kormány pedig állami pénzekkel is támogatta Trianon után az szövetkezeti üzletrészeket, így – bár a tagintézmények száma háromezerről kétezerre csökkent – mégis meg tudott maradni a szervezet. Amelynek fénykorában 700 ezer tagja volt, és 30 konzervgyára az említett ipari üzemeken túl. Több ezer Hangya-bolt is működött az országban, de foglalkoztak a termények mellett tej- és húsfelvásárlással is. A Martonvásár melletti Tordason, a Hangya-mintafaluban a szokásos egységek mellett óvodát, iskolát és orvosi rendelőt is működtettek. Természetes tehát, hogy ez az ország minden részére kiterjedő szervezet foglalkozott a szegedi fűszerpaprika felvásárlásával, feldolgozásával és kereskedelmével is. A Hangya-boltok tehát a Hangya által előállított és kiszerelt szegedi, vagy kalocsai paprikát forgalmazták mindazon vidékeken, ahol nem volt hagyománya a fűszerpaprika termesztésének, feldolgozásának. Így jelenhetett meg a Hangya vegyeskereskedésének polcán ez a 12 centiméter magas, matricázott pléhdoboz, hogy aztán nyugdíjas korában a rákóczifalvi múzeum dobozgyűjteményét gyarapítsa majd.” (Pálffy Lajos: Hangyapaprika) http://mandarchiv.hu/cikk/5972/Hangyapaprika

Kompetencia

Évfolyam: Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2: Természettudományos és technikai kompetencia

Eleinte a görög eredetű peperi, piperi, majd a szláv papar volt használatos nálunk, de hívták vörösborsnak is, és csupán 1724-ben tűnik fel először a magyar paprika név, amelyet aztán számos nyelv ugyanebben a formában kezdett használni.

Részletek

Somlyóvásárhelyi fából faragott csutora I.

Oktatás

Általános

Cím: Somlyóvásárhelyi fából faragott, gazdagon ékített csutora (Somlyóvásárhely - Csabrendek, 1890) - I.
Leírás: „Nem lehetett rossz dolga ennek a csutorának, avagy alföldiesen kulacsnak, ami Csabrendekről vagy még inkább Somlóvásárhelyről került be a Balatoni Múzeum gyűjteményébe, és a keszthelyi intézmény jóvoltából 3D-ben elérhető a MaNDA adatbázisában is. Nem lehetett rossz dolga, hiszen míg használatban volt, minden bizonnyal somlyói bort tartott benne a gazdája. „Ő” meg hűvösen tartotta ezt a mindenkor remek bort cserébe a gazda és az általa megkínált férfiemberek legnagyobb örömére. A fából készült csutorák vagy kulacsok a néprajzi lexikon szerint az 1600-as években tűnnek fel Magyarországon. (Korábban az italok tárolására állatbőrből készült tömlőket és kiszárított tökféléket használtak leginkább – az agyag és üvegedények mellet.) Az általában 3-5-8 liter folyadék befogadására is alkalmas, palástjára állított lapított korong alakú edények az 1600-as években, a már említett forrás szerint déli irányból érkeztek Magyarországra. A török kiűzése után még sokáig hozzátartoztak a katonák felszereléséhez, de az utazók és a földművesek is ebben tartották napi folyadékszükségletüket. A kevésbé szerencsés csutorákban víz volt többnyire, míg a jó helyre kerültek a hegyek levét tarthatták hosszabb-rövidebb ideig gyomrukban. A most már 3D-s felbontásban körül járható edény talán Somlyóvásárhelyen készült, az egyházzal, a hatalmaskodó Endrődy és Csoron családdal, majd a törökkel is küszködő egykori mezővárosban úgy 1890 körül. Készítője lehetett akár egy „csutorás”, kulacskészítő is, aki azért számíthatott némi szerény megélhetésre a Somlyó tövében. Ez a három liter körüli űrtartalmú edény az egyik oldalán hordozza a gazdája, Schreimer Dénes nevét. Akinek ősei talán a környék asztalosai voltak és egy nagybirtokos telepíthette be a török idők után a státuszát még az 1800-as évek közepéig megőrző mezővárosba. Az biztos, hogy 1828-ban Vásárhelyen már 28 kézművest jegyeztek fel, közöttük pedig lehetett egy csutorás is, aki persze más, a paraszti háztartásban használatos eszközöket is faraghatott vagy készíthetett esztergáján. Azt is csak találgatni lehet, hogy e növényi motívumokkal díszített darab egyik oldalára miért faragták rá azt az edényt és a tartalmát kavargató kezet. Talán Schreimer úr foglalkozására akartak utalni vele? Nem tudni, de az biztos, hogy a másik oldal jellegzetes formájú koronás címere és felirata dicsérendő hazafiasságról tesz tanúbizonyságot. Példát vehetnénk róla!” (Pálffy Lajos: Szerencsés csutora) http://mandarchiv.hu/cikk/3073/Szerencses_csutora

Kompetencia

Évfolyam: Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2: Idegen nyelvi kommunikáció

„Nem csak a mívesség határozza meg tehát a népi iparművészek által alkotott tárgyak értékét - azok akkor teremtenek köteléket az ember és természetes környezete között, ha élővé teszik a népművészeti jelrendszer jelentésszintjeit.” (Csörgő Zoltán)

Részletek