Keresés: - Manda

Húsvéti jelképek

Oktatás

Általános

Cím: Húsvéti jelképek
Leírás: A viasszal írt hímes tojás a keszthelyi Balatoni Múzeumban történő 3D digitalizációs feldolgozásnak köszönhetően virtuálisan „körbejárható", minden részletében alaposan tanulmányozható.

Kompetencia

Műveltségi terület: Szociális és állampolgári kompetencia

Részletek

Hímes tojás angyalmotívummal

Oktatás

Általános

Cím: Hímes tojás angyalmotívummal
Leírás: Hímes tojás angyalmotívummal „Tojást hímezhetünk a már bemutatott viaszos, írókás eljárás mellett karcolással, savazással is. A keszthelyi Balatoni Múzeum jóvoltából most több ilyen szépen megmunkált tojást is „körbejárhatunk” a MaNDA adatbázisában. Az biztos, hogy nincs az országnak olyan szeglete, ahol húsvét tájékán ne készítenének valamilyen eljárással hímes tojásokat. Erre leggyakrabban a tyúktojást szokták felhasználni, de a pulykák, kacsák és ludak hasonló produktumai is megfestődhetnek. Emellett porcelánból is készítenek, vagy fából is szoktak esztergálni tojásformákat, amiket aztán valamilyen fedőfestékkel, leggyakrabban olajjal szoktak díszíteni. A szárnyasok tojásait amúgy két formában, keményre főzve, vagy „kifújva” szokták felhasználni. Ez utóbbinak az „élettartam” szempontjából kétségkívül van egy nagy előnye a főtt tojással szemben, mégpedig az, hogy nem lehet megenni. A kifújt, megfestett tojásokkal szokták díszíteni évről évre a vázába tett barkaágakat, de a főtt tojás is lehet hosszú élettartamú, megfelelő hőmérsékleten egy idő után eltávozik belőle a nedvesség, valósággal kiszárad, olyan súlyúvá válik, mint kifújt sorstársa. A karcolásos díszítéshez nem kell valami nagy eszköztár. Elég a tojásokat festékbe tenni, majd száradásuk után a karcolótűvel már kezdhetjük is a minták kapirgálását. Ezzel a technikával, mint ahogyan a kiválasztott tojás kapcsán is megállapíthatjuk, jóval aprólékosabb, finomabb díszítéseket és feliratokat produkálhatunk, mint a viasszal való írással. A karcolás mellett, különösen az ország németek lakta vidékein, szokásban van savval is maratni festett tojásra díszeket. Erre a feladatra ecetsavat, vagy éppen sósavat szokás használni. A savazásos eljárást kombinálni lehet a karcolásos díszítéssel is. A savval nagyobb felületeken tudjuk a színeket halványítani, eltüntetni, míg a körvonalakat, figurákat tűvel karcoljuk bele a tojás héjába. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy vannak úgynevezett berzselt tojások is, itt a festékbe dobás előtt egy-egy szép falevelet, virágot szorítunk rá harisnyával vagy gézzel a tojásra, hogy aztán a száradás után majd kirajzolódjon a levél formája.” (Pálffy Lajos: Tűvel és savval estek neki a tojásnak http://mandarchiv.hu/cikk/3340/Tuvel_es_savval_estek_neki_a_tojasnak Ld. még Pálffy Lajos: Tikmony reneszánsz mintákkal http://mandarchiv.hu/cikk/3313/Tikmony_reneszansz_mintakkal)

Kompetencia

Műveltségi terület: Természettudományos és technikai kompetencia

Részletek

Hímes tojás 1900-ból

Oktatás

Általános

Cím: Hímes tojás 1900-ból
Leírás: A karcolásos technikával készült hímes tojás a keszthelyi Balatoni Múzeumban történő 3D digitalizációs feldolgozásnak köszönhetően minden részletében alaposan tanulmányozható. „Az biztos, hogy nincs az országnak olyan szeglete, ahol húsvét tájékán ne készítenének valamilyen eljárással hímes tojásokat. Erre leggyakrabban a tyúktojást szokták felhasználni, de a pulykák, kacsák és ludak hasonló produktumai is megfestődhetnek. Emellett porcelánból is készítenek, vagy fából is szoktak esztergálni tojásformákat, amiket aztán valamilyen fedőfestékkel, leggyakrabban olajjal szoktak díszíteni. A szárnyasok tojásait amúgy két formában, keményre főzve, vagy »kifújva« szokták felhasználni. Ez utóbbinak az »élettartam« szempontjából kétségkívül van egy nagy előnye a főtt tojással szemben, mégpedig az, hogy nem lehet megenni. A kifújt, megfestett tojásokkal szokták díszíteni évről évre a vázába tett barkaágakat, de a főtt tojás is lehet hosszú élettartamú, megfelelő hőmérsékleten egy idő után eltávozik belőle a nedvesség, valósággal kiszárad, olyan súlyúvá válik, mint kifújt sorstársa. A karcolásos díszítéshez nem kell valami nagy eszköztár. Elég a tojásokat festékbe tenni, majd száradásuk után a karcolótűvel már kezdhetjük is a minták kapirgálását. Ezzel a technikával, mint ahogyan a kiválasztott tojás kapcsán is megállapíthatjuk, jóval aprólékosabb, finomabb díszítéseket és feliratokat produkálhatunk, mint a viasszal való írással. A karcolás mellett, különösen az ország németek lakta vidékein, szokásban van savval is maratni festett tojásra díszeket. Erre a feladatra ecetsavat, vagy éppen sósavat szokás használni. A savazásos eljárást kombinálni lehet a karcolásos díszítéssel is. A savval nagyobb felületeken tudjuk a színeket halványítani, eltüntetni, míg a körvonalakat, figurákat tűvel karcoljuk bele a tojás héjába. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy vannak úgynevezett berzselt tojások is, itt a festékbe dobás előtt egy-egy szép falevelet, virágot szorítunk rá harisnyával vagy gézzel a tojásra, hogy aztán a száradás után majd kirajzolódjon a levél formája.” (Pálffy Lajos: Tűvel és savval estek neki a tojásnak) Ld. még Pálffy Lajos: Tikmony reneszánsz mintákkal (http://mandarchiv.hu/cikk/3313/Tikmony_reneszansz_mintakkal).

Kompetencia

Műveltségi terület: A hatékony, önálló tanulás

Részletek

Karcolt hímes tojás

Oktatás

Általános

Cím: Karcolt hímes tojás
Leírás: A karcolásos technikával készült (1903), szépen megmunkált hímes tojás a keszthelyi Balatoni Múzeumban történő 3D digitalizációs feldolgozásnak köszönhetően minden részletében alaposan tanulmányozható. „Az biztos, hogy nincs az országnak olyan szeglete, ahol húsvét tájékán ne készítenének valamilyen eljárással hímes tojásokat. Erre leggyakrabban a tyúktojást szokták felhasználni, de a pulykák, kacsák és ludak hasonló produktumai is megfestődhetnek. Emellett porcelánból is készítenek, vagy fából is szoktak esztergálni tojásformákat, amiket aztán valamilyen fedőfestékkel, leggyakrabban olajjal szoktak díszíteni. A szárnyasok tojásait amúgy két formában, keményre főzve, vagy »kifújva« szokták felhasználni. Ez utóbbinak az »élettartam« szempontjából kétségkívül van egy nagy előnye a főtt tojással szemben, mégpedig az, hogy nem lehet megenni. A kifújt, megfestett tojásokkal szokták díszíteni évről évre a vázába tett barkaágakat, de a főtt tojás is lehet hosszú élettartamú, megfelelő hőmérsékleten egy idő után eltávozik belőle a nedvesség, valósággal kiszárad, olyan súlyúvá válik, mint kifújt sorstársa. A karcolásos díszítéshez nem kell valami nagy eszköztár. Elég a tojásokat festékbe tenni, majd száradásuk után a karcolótűvel már kezdhetjük is a minták kapirgálását. Ezzel a technikával, mint ahogyan a kiválasztott tojás kapcsán is megállapíthatjuk, jóval aprólékosabb, finomabb díszítéseket és feliratokat produkálhatunk, mint a viasszal való írással. A karcolás mellett, különösen az ország németek lakta vidékein, szokásban van savval is maratni festett tojásra díszeket. Erre a feladatra ecetsavat, vagy éppen sósavat szokás használni. A savazásos eljárást kombinálni lehet a karcolásos díszítéssel is. A savval nagyobb felületeken tudjuk a színeket halványítani, eltüntetni, míg a körvonalakat, figurákat tűvel karcoljuk bele a tojás héjába. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy vannak úgynevezett berzselt tojások is, itt a festékbe dobás előtt egy-egy szép falevelet, virágot szorítunk rá harisnyával vagy gézzel a tojásra, hogy aztán a száradás után majd kirajzolódjon a levél formája.” (Pálffy Lajos: Tűvel és savval estek neki a tojásnak) Ld. még Pálffy Lajos: Tikmony reneszánsz mintákkal (http://mandarchiv.hu/cikk/3313/Tikmony_reneszansz_mintakkal).

Kompetencia

Műveltségi terület: A hatékony, önálló tanulás

Részletek

Mozgóképi megörökítés, elbeszélés és valóság

Oktatás

Általános

Cím: Mozgóképi megörökítés, elbeszélés és valóság - Boglár Lajos: Vizuális antropológia
Leírás: A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (jelenleg: MaNDA és Filmintézet) kiadásában 1960-tól megjelenő Filmkultúra folyóirat 1973/6-os számában olvasható egy rövid tudósítás a Vizuális antropológia című konferenciáról, Boglár Lajos néprajzkutató, kulturális antropológus tollából. Boglár Lajos (1929-2004) évtizedekig kutatta és filmezte különböző dél-amerikai indián törzsek életét és szokásait. Fent említett írásában beszámol a konferencia fő vitatémáiról, a néprajzi filmezés korabeli elméleti és gyakorlati kérdéseiről.

Kompetencia

Műveltségi terület: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A Filmkultúra című folyóirat évtizedeken keresztül magas szellemi értéket képviselő elméleti, történeti és esztétikai, kritikai tárgyú írásokon keresztül tájékoztatta a mozgókép iránt érdeklődőket a magyar és egyetemes filmművészetről.

Részletek