Kora: 100–110 év. Magassága: 16-18 m. A fa mellmagassági kerülete: 325 cm. 1981 óta védett. Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem tér. A megmaradt két tölgyfából ez a példány az amelyik Debrecen egyik legszebb köztéri szobrát, Hatvani Istvánt ábrázoló Varga művet, a Professzor című szobrot árnyalja. Hatvani István a XVIII. Században élt, „magyar Faustként”, az ördög professzoraként emlegettek. Egy fa a templomkönyvtár előtt, egy kettős törzsű pedig az út másik oldalán állt. A fa kb. 1 méterrel magasabban helyezkedik el az út, illetve a környező terepszint magasságához képest. A termőhely körül szervizúthálózat húzódik, de az egyetem főépülete (keletről), valamint a zöldterületen álló többi fafaj jótékony hatással van a terület környezeti klímájára. Jó víz-, levegőgazdálkodású talaj, melyben az intenzív tápanyag feltáródást a mikroorganizmusokban gazdag talajélet is nagyban segíti. Törzse, koronája egészséges, a tölgy kitűnő egészségi állapotban van. A város belterületén álló tölgyek közül ez a legjobb egészségi állapotú, legszebb egyed. Száraz, aszályos nyarakon gondoskodni kell vízpótlásáról.
Kora: 60-70 év. Magassága: 17-18 m. Törzsének körmérete: 207 cm. 1995 óta védett. Elhelyezkedése: Debrecen, Simonyi út 15. sz. Természetes elterjedésű területén belül elkerüli a sík vidékeket, ezért is figyelemre méltó, hogy ez a középhegységekben honos faj városunkban ilyen szép példánnyá fejlődött. Sokáig sima kérgében kevés a rost, de sok benne a kősejt csoport, ezzel magyarázható idősebb korban a fajra nagyon jellemző kéregpikkelyesedés, foltosodás. Életkora 300 év körül mozog, de Európából 400-500 éves egyedekről is adtak már hírt. Mint hegy-és dombvidéki fafajt, a hegyi juhart leggyakrabban a többletvízhatástól független termőhelyeken találjuk meg. A hegyi juhar igényes a talajokkal szemben. Homok területeken nem növekszik megfelelően, de kedveli a jól szellőzött talajokat. A hegyi juhar számára kedvezőek azok a termőhelyek, ahol nagy mértékű a légköri szennyeződésből származó nitrogénülepedés. A nitrogéntöbblet jobb növekedést eredményez, ezért ez a fafaj bizonyos környezeti terhelések növekedését (pl.: a légszennyezettség) más fafajokkal ellentétben jobban tolerálja, sőt abból hasznot húz. A védettség alatt álló juhar lombkoronája 90%-ban ép, a törzsén látható sebek pedig csak kisebb esztétikai problémát okoznak, de kezelés nélkül kártevők, kórokozók megtelepedését, bejutását idézhetik elő. A gombafertőzések általában a mechanikai sérüléseken keresztül hatolnak be a fatestbe. A társasháztól néhány méterre álló fa koronaformáját jelentősen módosítja az épület homlokzata. A legtöbb fafajhoz hasonlóan meghálálja a szivárgó vízből származó többletvizet, mivel a talaj víztartalmával szemben igényes. A szivárgó vizet itt az épület csatornahálózatán keresztül ide vezetett esővíz biztosítja. A juhar „védett” diófacincér (Megopis scabricornis) élőhelye is! Ez a rovar az egyik legnagyobb cincérünk, melynek lárvája egyes fafajok törzsében 3-4 éven át fejlődik. A lárva idősebb nyár-, fűz- és más lombos fában táplálkozik, ezért elképzelhető, hogy a hegyi juhartól néhány méterre álló két tekintélyes méretű jegenyenyárfa (50-70 éves) több értékes lárva, illetve imágó élőhelye. Mivel a telken álló fák értékes rovarfajok potenciális élőhelyéül is szolgálnak, ezért ezek védelme is kiemelkedő jelentőséggel bír!
Koruk: 50 év Egyedek száma az északi oldalon: 59 db Egyedek száma a déli oldalon: 62 db. Átlagos magasságuk: 12-20 m. Törzskerületük: 100 - 230 cm (minimum/maximum). Elhelyezkedés: Debrecen, Bartók Béla út. 1981 óta védett a Bartók Béla út elején a Kenézy Gyula Kórházhoz vezető út mindkét oldalát szegélyező kocsányos tölgyfasor. Debrecen város területén ritka értékű utcafásítás. A jobb oldalon 78, a baloldalon 83 kocsányos tölgyet ültettek. A fasor 50 éves. A szép utcafásítás jelentősen javította a levegő minőségét és csökkentette a zajszintet, ami az egészségügyi intézmény közelében nem elhanyagolható körülmény. A valamivel több mint 120 példányra fogyatkozó állomány egyedszámát 2007-ben a Bartók Béla út rekonstrukcióját követően fiatal tölgyek telepítésével növelték ugyan, de faj és egyedszámuk így sem éri el a korábbi telepítésnél regisztrált arányokat. A fokozódó antropogén hatások miatt számolnunk kell a termőhelyi tényezők romlásával (klíma, hidrológiai viszonyok változása stb.) az elkövetkező években. Gondoskodni kell a talaj vízháztartási egyensúlyának megőrzéséről, valamint a felső talajszelvény vízkapacitásának növeléséről. Az egyik legfontosabb feladat a vízpótlás, hiszen vízhiány esetén csökken az asszimilációs folyamat, zavarok lépnek fel a növények nedvkeringésében, valamint annak enzim- és hormontermelésében, melynek következtében csökken az egyes egyedek ellenálló képessége.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban található 1960-as évekbeli reklámfotón légiutas-kísérők hidegtálat szolgálnak fel az utasoknak a MALÉV egyik járatán.
Az Újpesti Közért Vállalat egyik üzletének konzervárurészlege látható az 1972-es felvételen. A kép a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdona.
