A képen Afrika kiállítás látható, amely a gyarmati népek életét és harcait mutatja be. Jelenleg 17 terület szerepel a gyarmati területek listáján. 1945 után a hatalmas brit és francia gyarmatrendszer fokozatosan megszűnt, ahogy más országok gyarmatai is elnyerték a szabadságukat. A gyarmat közigazgatásának legfelsőbb szintjét a gyarmatosító ország ellenőrzi, és nincs saját nemzetközi képviselete. A kép a kecskeméti Katona József Múzeumban található.
A szobor képe a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) tulajdona. Az intézetet 2011-ben hívta életre a kormány önálló közgyűjteményként. Az intézet célja az eddig elszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása. A végső cél a magyar kulturális örökség egységes szabvány szerinti digitalizálása, bemutatása.
Az eredeti tárgy a miskolci Herman Ottó Múzeumban található. A múzeum 1899-ben alakult Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Herman Ottó nevét 1953-ban vette fel. A múzeum gyűjteményének legnagyobb részét a régészeti gyűjtemény teszi ki, melyben megtalálhatók a neolitikum bodrogkeresztúri kultúrájának leletei éppúgy, mint a honfoglalás művészeti alkotásai. A múzeum 1985 óta tudományos kutatóhely, 1999-ben az Év Múzeuma lett hazánkban.
Az 1906-ban készült képen fiúkat és felnőtt férfiakat látunk a Balatonparton halsütés közben. A parázson sütött hal körül ülnek a fiúk, a férfiak a háttérből nézik a sütést, hátuk mögött a nádas látható. A századfordulón a Balaton környékén élő szegény emberek fő tápláléka volt a kifogott hal, mely ma is az egyik legegészségesebb táplálék. A képeslap a Balatoni Múzeum tulajdona.
A Pesti Athenaeum Nyomda 1871-ben adta ki az Eszmék és jellemrajzok az 1848-49-es forradalom eseményei és szereplőiről című könyvet. A kiadvány Mészáros Lázár volt magyar királyi felelős hadügyminiszter kézirataira alapozva, Szokoly Viktor "közrebocsátásában" jelent meg.
