Tabán régen önálló település volt, ma már Budapest városrésze az I. kerületben. A 18. században sűrűn lakott, egymáshoz épült egy-két emeletes kis házak jellemezték, ahol helyet kaptak az iparosok és kereskedők is, bár a lakosság régi időktől szőlőművelésből élt. A képen látható fűszerbolt is összeépült épületsarok. _x000D_
Fűszereknek azokat az anyagokat nevezzük, amelyekkel az ételeket ízesítjük. Segítenek az emésztésben és némelyek a látványukkal étvágygerjesztők. A fűszerek lehetnek illóolajok, zamatosítók, csípősek. Minden népcsoportnak megvannak a hagyományos fűszereik. A világ legdrágább fűszere a sáfrány, mely a jóféle sáfrány bibéje, sárga színt ad az ételnek.
A 2008-ban Kalocsán rendezett programsorozat prospektusa. A programnak a kalocsai Városi Művelődési Központ adott helyet. A központ épületét 1757-ben építtették, ekkor mint nagyszeminárium működött. 1951-ben megszüntették a nagyszeminárimot és az épületben 1974-ig szovjet katonacsaládok laktak. 1974 után alakították át művelődési központtá, azóta is ebben a funkcióban működik.
A dokumentum a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola tulajdona. Az iskola 1987-ben épült. 1991-ben megkezdődött az arborétum jellegű kert kialakítása, melynek bővítése a mai napig tart. A kertben megtalálható mintegy 300 növényfajból fajonkét egy-két darab található. Az iskola kertje 1992-ben lett tagja az Arborétumok és Botanikus Kertek Egyesületének. _x000D_
Kompetencia
Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia
Kompetencia 2
Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A kurgánok temetkezési helyek, a sztyeppén élő népek, elsősorban az indoiráni népek sírhelyei. A régi magyar nyelvben korhánynak nevezett halomsír egyik fajtája, egy fedett, de fel nem töltött gödörsír fölé emelnek halmot. Török-tatár eredetű orosz szó, jelentése nagyjából sírhalom. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ birtokában található fénykép.
Az első képeslapot az Osztrák-Magyar Monarchia idején 1869-ben hozták forgalomba, de csak 1878-ban fogadták el ezt a fajta levelezőlapot hivatalos postai küldeménynek Párizsban. A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött. A képeslapokat színes fametszetek és litográfiák alapján nyomtatták. A képeslapok legnépszerűbb témái a különböző tájképek, városi utcarészletek. 1890 után megjelentek a fotóábrázolások is. A későbbiekben egyre többféle képeslapot jelentettek meg, volt köztük humoros, művészeti reprodukció, valamint reklámhordozó is.
