Általános

Cím

Kismotoros repülőgép Szolnokon

Leírás

A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézményben található diapozitívon kismotoros repülőgép látható. A felvétel készítése napján 1990.05.01-én vitorlázó géppel, illetve kismotoros gépekkel lehetőség volt légi városnézésre Szolnokon.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Várvölgyi késő bronzkori öntött bronz véső (Nagy-Lázhegy, Kr. e. XII-IX. század) - I.

Leírás

„A balta és a sarló mellett a bronzkori ember legfontosabb szerszámai a kalapács és a véső voltak. Hogy ezeket mire is lehetett akkoriban használni, ahhoz a mai embernek már erősen a képzeletére, esetleg a televízióban látott képsorokra kell hagyatkoznia. Pedig a különféle kalapácsok, fogók, fúrók és vésők régen sok mesterség alapvető szerszámai voltak. Nem véletlen hát, hogy a régészek által előhozott szerszámleletekben is nagy számban előfordulnak. A keszthelyi Balaton Múzeum jóvoltából a késő bronzkori balta után most egy ilyen régi kalapácsot vésőt is tanulmányozhatunk 3D-ben. Az várvölgyi késő bronzkori település életében fontos helyet foglaltak el a kézművesek, köztük a bronzöntők. Ezt onnan is tudjuk, hogy a feltárások során több helyen is megmunkálásra váró bronztömbök lerakatára bukkantak. Ugyanakkor a környezeti viszonyok, a sziklás talaj nem tette lehetővé igazán a mezőgazdasági termelést, ezért a késő bronzkorban nagyméretűnek számító falu élelmezését valószínűleg jórészt kereskedelem útján biztosították. A leletekből arra lehet következtetni, hogy kézműipari termékekkel fizettek például a jobb adottságú Tapolcai medence földműveseinek. Ezek pedig nagy valószínűséggel bronzeszközök voltak. A másik, az ásatások leleteivel is alátámasztható foglalatosság Várvölgyön a fonás-szövés volt, ehhez pedig a medencében is adottak voltak a feltételek. A Nagy-Lázárhegy egykori településén a bronzművesek az évezredes öntési technológiákat használták. Az agyagból készített öntőformát viaszveszejtéses eljárással állították elő, majd ebbe került bele a vasnál harmadával alacsonyabb, 1050 fokon megolvadó bronz. Ahhoz, hogy üreges legyen, az előállítani kívánt tárgy kapcsán először az üreget formázzák meg, majd erre az eszközvastagságának megfelelő viasz réteget tapasztanak. Végül agyaggal bevonják az egészet, de ebbe a viaszig kisebb lyukakat fúrnak. Az öntésnél viasz a hő hatására kis lyukakon elkezd kifolyni, és már csak meg kell várni, hogy a bronz kihűljön, és készen is van az öntvény. Így készült a tokos balta mellett a láthatóan sokat használt várvölgyi kalapács is, ami ugyanazokat az egyszerű díszítő motívumokat viseli, mint éles eszköztársa. A véső öntési eljárása sem volt más, ezen a szerszámon is jól látszik, hogy a külső agyagforma egykoron két darabból volt összeillesztve. Hogy aztán egy ácsmester, asztalos vagy bodnár munkálkodott egykoron vele, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy használhatóságban nem sokkal maradt el a vasból készült eszközök mellett.” (Pálffy Lajos: Kalapács és véső viaszveszejtéssel) http://mandarchiv.hu/cikk/4579/Kalapacs_es_veso_viaszveszejtessel

Kompetencia

Évfolyam

Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Mészkőből készített óhidai kaszafenő kő (kaszakő, kaszapengető, fén, fenkő, csiszakő, paticskő) II.

Leírás

„No jó, a most 3D-ben nézegethető eszközzel nem pengették, hanem fenték a kaszákat, az ismert népdalban is megjelenő pengetés az a kaszák kalapálásánál keletkező hangra utal. Az igaz, hogy a fenés és a kalapálás is a kasza élesítésére szolgáló évszázados tevékenység, ez az óhidi kaszakő sem „mai gyerek”, ha a formáját és múzeumi pályafutását nézzük. Most a Balatoni Múzeum gyűjteményébe tartozik, ott is digitalizálták 2015-ben. Keszthelyre a Darnay-gyűjteményből került, ide pedig a Sümegtől 10 kilométerre nyugatra fekvő zalai falucskából, Óhidról. Óhid a Fenyős patak két partján fekvő tipikus nemesi falu volt (legalább százra rúgott Zalában a számuk), először 1406-ban történik említés róla az oklevelekben. A Dunántúlt is hatalma alá hajtani igyekvő török ellen kisebb várat is építettek szilvafás nemesei, ami nem volt ritka Zalában, ahol vagy harminc ilyen kisebb-nagyobb építmény szolgálta a védelmet, hozzávetőlegesen kétezer lovast és 1800 gyalogost kitevő állandó helyőrséggel. (A létszám konkrét támadás esetén a megerődített helyekre menekülőkkel a többszörösére nőhetett.) A török idők után aztán ahogy máshol is, részben jobbágyi sorba került lakossága, 1733-ban épült fel temploma és ahogy a világhálón is olvasható, 1785-ben már 690-en lakták legnagyobb részt földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozva. (Jelenleg 595 fő a lakossága.) Ez utóbbi foglalatosságokhoz pedig elengedhetetlenül szükséges volt mint szerszám, a kasza is, ami a téli takarmány, a széna levágása mellett a 15. századra a sarló helyett az aratás legfontosabb eszköze is lett. Az edzett acélból kalapált, fanyelű szerszámok élezése két részletben történt. Először „megverték” avagy „megkalapálták” a kaszát: a szerszám élét egy kaszaüllőre helyezték és a kalapács vékony végével, a „smórjával” egyenletesen végigverték. Ez történhetett a kaszálásra, aratásra való felkészüléskor otthon, de egy hordozható, fatuskóba vert üllő segítségével a munkavégzés helyén is. A kasza fenése, vagy köszörülése nem volt helyhez kötve, fenőkő kellett hozzá és víz, ami a kaszakő derékra kötött tartójába, a fából vagy állatszarvból készült tokmányba volt töltve. A kaszakő alapanyaga sokáig a terméskő volt, csak a múlt században terjedtek el az őrölt, préselt és ragasztott fenőkövek. A most 3D-ben megnézhető 14 centiméteres darabot nagyra tarthatta tulajdonosa vagy készítője, mert még át is fúrta, és egy madzaggal vagy szíjjal így biztosítani tudta, hogy az értékes holmi el ne vesszen.” (Pálffy Lajos: Óhidi kaszapengető) http://mandarchiv.hu/cikk/5212/Ohidi_kaszapengeto

Kompetencia

Évfolyam

Anyanyelvi kommunikáció

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Húsfüstölő egy móricgáti tanyaudvaron 1965-ben I.

Leírás

A kiskunhalasi Thorma János Múzeum fotótárában őrzött fekete-fehér (6 cm x 9 cm nagyítású, enyhén barnított) fényképet Égető Melinda (1941-2011) néprajzkutató - muzeológus készítette 1965. júliusában a kiskunsági tanyavilágban, a móricgáti tanyán. A fotográfia informatív gazdagsága, kultúrtörténeti dokumentum értéke és harmonikus kompozíciója ellensúlyozza a technikai eljárások fogyatékosságait (relatív életlenség, a celluloid negatív előhívásának hibái, a pozitív képen átütő fixír maradványai). Az etnográfus a hagyományos népi - paraszti kultúrában egy új típusú húsfüstölőt örökített meg. A pacsit kerítés elé vályogtéglából épített, téglatest alakú, egyik oldalán égetett téglából rakott, tetőcseréppel borított tüzelő kürtővel/aknával kapcsolódó építmény meglehetősen alkalminak és elhanyagoltnak tűnik, de funkcióját tökéletesen képes lehetett ellátni. A füstölésre/konzerválásra szánt húst, szalonnát, sajtot, kolbászt rudakon lógatva helyezték a felül nyitott térbe, majd annak téglával koszorúzott tetejét cserepekkel takarták. A módszer újszerűsége abban rejlett, hogy a kürtő tüzének füstje közvetett módon, kisebb hőmérsékleten és egyenletesen érte az élelmiszer felületét. Végül az égéstermék a tetőcserepek között utat keresve magának, folyamatosan távozott a füstölő teréből. E munkafolyamat állandó figyelmet és törődést igényelt, ugyanis nem volt szabad a tüzet sem kialudni hagyni, sem túlhevíteni a rendszert, valamint a tüzelőanyag minősége, a fa anyaga, nedvességtartalma befolyásolhatta a füstölt élelmiszer minőségét, eltarthatóságát. Tehát a képen látható középkorú hölgynek a tüzet kellett őrizni/vigyázni. Feltűnik viszont a szemlélőnek, hogy semmiféle füstnek jelét, a kürtőben lángnyelveket nem látunk, s az építmény hátát egy ócska deszkapalánk támogatja. Vajon az építményt védte a beázásoktól, amikor éppen nem használták, avagy a füstölés egyes fázisaiban a tömény, sűrű füstképzés céljából a füstölőt fedték vele? Elképzelhető, hogy egy virtuális húsfüstölést látunk? (kobzosBBL)

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Húsfüstölő egy móricgáti tanyaudvaron 1965-ben II.

Leírás

A kiskunhalasi Thorma János Múzeum fotótárában őrzött fekete-fehér (6 cm x 9 cm nagyítású, enyhén barnított) fényképet Égető Melinda (1941-2011) néprajzkutató - muzeológus készítette 1965. júliusában a kiskunsági tanyavilágban, a móricgáti tanyán. A fotográfia informatív gazdagsága, kultúrtörténeti dokumentum értéke és harmonikus kompozíciója ellensúlyozza a technikai eljárások fogyatékosságait (relatív életlenség, a celluloid negatív előhívásának hibái, a pozitív képen átütő fixír maradványai). Az etnográfus a hagyományos népi - paraszti kultúrában egy új típusú húsfüstölőt örökített meg. A pacsit kerítés elé vályogtéglából épített, téglatest alakú, egyik oldalán égetett téglából rakott, tetőcseréppel borított tüzelő kürtővel/aknával kapcsolódó építmény meglehetősen alkalminak és elhanyagoltnak tűnik, de funkcióját tökéletesen képes lehetett ellátni. A füstölésre/konzerválásra szánt húst, szalonnát, sajtot, kolbászt rudakon lógatva helyezték a felül nyitott térbe, majd annak téglával koszorúzott tetejét cserepekkel takarták. A módszer újszerűsége abban rejlett, hogy a kürtő tüzének füstje közvetett módon, kisebb hőmérsékleten és egyenletesen érte az élelmiszer felületét. Végül az égéstermék a tetőcserepek között utat keresve magának, folyamatosan távozott a füstölő teréből. E munkafolyamat állandó figyelmet és törődést igényelt, ugyanis nem volt szabad a tüzet sem kialudni hagyni, sem túlhevíteni a rendszert, valamint a tüzelőanyag minősége, a fa anyaga, nedvességtartalma befolyásolhatta a füstölt élelmiszer minőségét, eltarthatóságát. Tehát a képen látható középkorú hölgynek a tüzet kellett őrizni/vigyázni. Feltűnik viszont a szemlélőnek, hogy semmiféle füstnek jelét, a kürtőben lángnyelveket nem látunk, s az építmény hátát egy ócska deszkapalánk támogatja. Vajon az építményt védte a beázásoktól, amikor éppen nem használták, avagy a füstölés egyes fázisaiban a tömény, sűrű füstképzés céljából a füstölőt fedték vele? Elképzelhető, hogy egy virtuális húsfüstölést látunk? (kobzosBBL)

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia