Általános

Cím

Konflis

Leírás

A Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézményben található diapozitívon konflis látható Szolnokon. A konflis egylovas fogatú, fölhúzható ponyvával ellátott könnyű bérkocsi, mely a 18. század végén jelent meg a városok utcáin. Az omnibusz (1832), a lóvasút (1866), majd a többi városi tömegközlekedési eszköz megjelenésével már kisebb forgalmat bonyolított le, míg végül a 20. század közepén a taxik végleg kiszorították. Szolnokon 1960-ig szállítottak utasokat a konflisok.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Római kori kézi formázású, díszítetlen, vörösesbarna égetett agyagmécses II.

Leírás

„Ha már a világítással kapcsolatba hozható régi tárgyak körül vizsgálódunk, hát akkor nem mehetünk el szó nélkül a Balatoni Múzeum római kori mécsese mellett sem. Ezek az agyagból készült kis világítóeszközök amúgy is a régészeti leletanyag egyik legjelentősebb darabszámát produkálják. Mert az őszi, a téli nap nagyon rövid és az emberek mindig féltek az éjszaka árnyaitól. Nem mintha fényárba borították volna a kis kamrát, vagy más helyiséget ezek a világítóeszközök. A fényerejük ugyanis nem nagyon különbözött egy gyertyáétól, csak praktikussági szempontok szóltak használatuk mellett. Hogy aztán hol és mikor készítette el az ember az első mécsest, azt nem lehet tudni, de a legtöbbet biztosan a Római Birodalom területén használtak belőlük, emellett a régészeti leletanyagban a terra sigillata edénycsalád mellett pontosan megmutatják az egykori birodalom kiterjedését. (A barbár germánok a limesen túl tüzeket raktak, vagy fáklyával világítottak.) A mécses működési elve egyszerű, az edényke belsejébe jól égő növényi olajat öntöttek, ebbe volt belevezetve a kanóc, amit meggyújtottak. A kis, általában 6-8 centiméteres világítóeszköz tetejét a régész szakma discusnak nevezi. Ezen a többnyire díszített, vízszintes, vagy enyhén domború felületen van a kanóclyuk és az olajbeöntő nyílás. A 4-5 centis talpon pedig a készítő mester vagy műhely bélyegzője, a firma. Ezért is nevezik az alaptípust firmás mécsesnek. Amit Pannóniába észak-Itáliából hoztak magukkal a légiók, majd a katonákat követő kereskedők. Ahogy a terra sigillatáknál, úgy itt is sorozatban gyártott típusok voltak. Előbb elkészítették a mécses két „öntőformáját”, majd ezekbe beletapasztották az agyagot. A két felet ezután összedolgozták, mázazták, égették és mehetett is eladásra a termék. Az általunk most vizsgált egyszerűbb, dísztelen darab viszont forma nélkül, kézi formázással készülhetett, nagyon távol áll például az itáliai mintákat használó aquincumi műhely termékeitől, ami az óbudai gázgyári lakótelep helyén működött.” (Pálffy Lajos: Birodalmi mécsesek sorozatgyártásban) http://mandarchiv.hu/cikk/4913/Birodalmi_mecsesek_sorozatgyartasban

Kompetencia

Évfolyam

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Tímár Rózsi keszthelyi fényképész fiatalkori arcképe I.

Leírás

A keszthelyi Balatoni Múzeum fotótárában Tímár Rózsi/Rózsika keszthelyi fényképész életművéből egész kollekcó található, melynek ismeretében főképp a 20. század első felében a régió ‘képíró’ krónikásának tevékenységéről, alkotói horizontjáról széleskörű információt, objektív képet kaphatunk. A végtelen munkabírású, töretlen elszántságú fotográfus hölgy a korabeli keszthelyi régió kultúrájának a teljes palettáját megörökítette. Fényképész műtermében a társadalom valamennyi rétege megfordult, melynek bizonyságai a művészi értékű, az alkotó szociális érzékenységéről tanúskodó portrék, esküvői fotográfiák sokasága. Egyaránt otthonosan mozgott a paraszti, a polgári és a nemesi kultúrákban, s képes volt egyetlen időpillanatba egész emberi sorsokat belesűríteni. A paraszt családokról készített fényképeit ugyanolyan igényességgel és őszinte odaadással készítette, mint a második világháború katonáiról, avagy a Festetics család életéről rögzített munkáit. Megörökítette a korszak jelentős személyiségeit, s a kor egyházi és állami méltóságait életük jelentősebb fordulópontjain. A kiváló kommunikációs érzékenységű személyiség ugyanúgy otthon volt a Festetics kastély, a kolostorok, rendházak falai között, mint a parasztok lakóházaiban és a cigánysoron. Fotográfiai tanulmányok sokaságán keresztül dokumentálta Keszthely szinte valamennyi jelentősebb épületét, építészeti nevezetességeit, műemlékeit. A Balaton mindig végtelenül kedves témát jelentett számára, melyet csodálatos képek sokasága bizonyít. Fényképezőgépeivel ugyanolyan ügyesen és biztonsággal dolgozott alkalomszerű/véletlen külső helyzetekben (‘terepen’), mint a műterem falain belül. Tímár Rózsi egész életét a képírásnak szentelte, képbe menekítette a vizuálisan megragadhatót, tevékenysége kulturális missziónak tekinthető: a Keszthely környéki emberek életét a születéstől a halálig végigkísérte. Sokkal méltóbb helyet érdemelne a magyar fotográfia történetében! (kobzosBBL)

Kompetencia

Évfolyam

Szociális és állampolgári kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Általános

Cím

Római kori kézi formázású, díszítetlen, vörösesbarna égetett agyagmécses I.

Leírás

„Ha már a világítással kapcsolatba hozható régi tárgyak körül vizsgálódunk, hát akkor nem mehetünk el szó nélkül a Balatoni Múzeum római kori mécsese mellett sem. Ezek az agyagból készült kis világítóeszközök amúgy is a régészeti leletanyag egyik legjelentősebb darabszámát produkálják. Mert az őszi, a téli nap nagyon rövid és az emberek mindig féltek az éjszaka árnyaitól. Nem mintha fényárba borították volna a kis kamrát, vagy más helyiséget ezek a világítóeszközök. A fényerejük ugyanis nem nagyon különbözött egy gyertyáétól, csak praktikussági szempontok szóltak használatuk mellett. Hogy aztán hol és mikor készítette el az ember az első mécsest, azt nem lehet tudni, de a legtöbbet biztosan a Római Birodalom területén használtak belőlük, emellett a régészeti leletanyagban a terra sigillata edénycsalád mellett pontosan megmutatják az egykori birodalom kiterjedését. (A barbár germánok a limesen túl tüzeket raktak, vagy fáklyával világítottak.) A mécses működési elve egyszerű, az edényke belsejébe jól égő növényi olajat öntöttek, ebbe volt belevezetve a kanóc, amit meggyújtottak. A kis, általában 6-8 centiméteres világítóeszköz tetejét a régész szakma discusnak nevezi. Ezen a többnyire díszített, vízszintes, vagy enyhén domború felületen van a kanóclyuk és az olajbeöntő nyílás. A 4-5 centis talpon pedig a készítő mester vagy műhely bélyegzője, a firma. Ezért is nevezik az alaptípust firmás mécsesnek. Amit Pannóniába észak-Itáliából hoztak magukkal a légiók, majd a katonákat követő kereskedők. Ahogy a terra sigillatáknál, úgy itt is sorozatban gyártott típusok voltak. Előbb elkészítették a mécses két „öntőformáját”, majd ezekbe beletapasztották az agyagot. A két felet ezután összedolgozták, mázazták, égették és mehetett is eladásra a termék. Az általunk most vizsgált egyszerűbb, dísztelen darab viszont forma nélkül, kézi formázással készülhetett, nagyon távol áll például az itáliai mintákat használó aquincumi műhely termékeitől, ami az óbudai gázgyári lakótelep helyén működött.” (Pálffy Lajos: Birodalmi mécsesek sorozatgyártásban) http://mandarchiv.hu/cikk/4913/Birodalmi_mecsesek_sorozatgyartasban

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Mezőtúri sárga ólommázas cserépmécses (1890-1910) II.

Leírás

„Az emberiség hosszúra nyúlt történelme folyamán sokféle világítóeszközt használt, míg eljutott a villanyvilágításig. Ami mostanra a fejlődés csúcsának tűnik, hiszen a legmodernebb napelemes megoldásokhoz is kell egy kis hálózati rásegítés, ha tartósan nincsen átalakítható fény. No de inkább nézzük most a mécsest, mint fényforrást, ami sokkal nagyobb pályaívet futott be, mint a villanyvilágítás. És ha már mécses, akkor vegyük most elő a túrkevei Finta Múzeum egyik 3D-ben digitalizált, a funkció és a forma egységét mutató ilyen világítóeszközét. Amely – valljuk be – azért nem éri el mondjuk a rómaiak által gyárott olajmácsesek színvonalát, viszont eleve úgy van kialakítva, hogy megmarkolva könnyen mutathassa az utat mondjuk éjszaka a szobából a konyhába a vizes kannához, vagy éppen valami más éjszaka is keresett edényhez. Aztán mivel jóval (pontosan 15 centiméterrel) az asztal síkja felett volt a lángja, nagyobb darabot is hasított ki a homályból. Ugyanakkor mégishogy úgy mondjam, egyszerűbb világítóeszköz volt jobban sikerült római társánál. Hiszen annál a kanócon égő olaj a mécses belsejében volt, egy beontő nyíláson került bele, míg egy másik lyukon pedig a kanóc lógott ki belőle. A túrkevei változatnál viszont az olaj, vagy inkább az olvasztott zsír közvetlenül érintkezett a levegővel, a meglehetősen szagosan égő és nagy füstöt produláló kanóc pedig azon a kis csőrön lógott ki az edény oldalán. No de ne legyünk már ennyire kicsinyesek, a mi mécsesünk is világított, és azt sem árt tudni, hogy ezek a furmányos rómaiak mondjuk éppen 2000 évvel előztek meg bennünket a padlófűtés bevezetésével is.” (Pálffy Lajos: Kicsit egyszerű is, büdös is, de a miénk) http://mandarchiv.hu/cikk/7008/Kicsit_egyszeru-is_budos_is_de_a_mienk

Kompetencia

Évfolyam

Anyanyelvi kommunikáció

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség