Általános

Cím

Kutyagerinc – bográcskoszorú

Leírás

A miskolci Herman Ottó Múzeumban található tárgy kutyagerinc, vagyis bográcskoszorú. „A bográcsot az étellel ráhelyezik. Hosszúkás, két végükön legömbölyített puhafa lemezkékből van három nyúlványban gerincformára összeillesztve. A lemezkék egyik vége gombformára van törve. Az ablakokba kölcsönösen illesztődnek a lemezek és gombos végükkel megkapaszkodnak. Az így nyert három nyúlványú gerincforma karikára behajlik és tökéletesen zárul. Két sor nyúlvány pirosra, egy sor nyúlvány zöldre van festve és faggyúval van preparálva. (Herman Ottó Múzeum). A képen látható tárgy kerülete 60 cm, magassága pedig 6 cm. Származási helye Tiszakeszi. „Az a jó kutyagerinc, amelyik minél sűrűbbre van összetömve. Szeget, ragasztószert nem kell használni a kulyagerinchez, mert az maga-magát összetartja. Ha a kutyagerinc koszorúját két átellenes részen megmarkoljuk, ki is lehet fordítani, úgy, hogy a gerezdek fejei más irányban állanak s a koszorúnak más képe van. Három-négyféleképp is kifordíthatjuk ezt a készítést! Ahányszor kifordíthatják azt, annyi forgósnak nevezik. Egyik pásztor kétforgós, a másik négyforgós kutyagerincet készít. A koszorú két végét olyan ügyesen akasztják össze, hogy a szemlélő nem tudja kitalálni, hogyan róhatták hát össze a sok száz darabkát ilyen csodálatosan!” (Malonyai Dezső: A magyar nép művészete).

Kompetencia

Műveltségi terület

Anyanyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Gyermekportrék

Leírás

A székesfehérvári Városi Képtár Deák Gyűjteményben található fényképek 1935-1940 körül készültek. A fotókon az Aposztolovics testvérek, Miklós és György láthatók, mackóval, illetve elsőáldozási emlékképként.

Kompetencia

Műveltségi terület

Idegen nyelvi kommunikáció

Általános

Cím

Mezőtúri sárga mázas, virág és levél mintás lekváros fazék (1951)

Leírás

A túrkevei Finta Múzeum tulajdonát képező lekváros fazékként regisztrált (1951) mezőtúri cserépedény, melynek felső peremét a mester a füllel átellenben kiöntő ívvel formázta, korában több funkciót ellátó hétköznapi tárgy lehetett. Olykor kancsónak, köcsögnek, bödönnek, kantának, avagy nagy szilkének is nevezték, s egyaránt tartottak benne vizet, készételt, zsírt, tejet és tejtermékeket. Az edény egyik oldala közepes mértékben megfüstölődött, ami lehet a kemencében történő használat következménye, avagy hosszabb időt tölthetett a repedezett, füstölgő búboskemence vagy cserépkályha tetején. A kicsorbult/sérült peremű, mérsékelten domború hasú, egy fülű égetett agyagedény kidolgozását tekintve nem a fazekas munka műremeke: A korongozás végi felületsimítás, a perem egyenetlen kidolgozása, a fül megformálása és illesztése inkább már iparos, mint mesteri munkára vall. Az Arad szomszédságában lévő Dud község bányájából szállított földfesték színétől a ’dudi- sárga’, az okkersárgához közelítő alapszínű égetett mázas edény palástját/hasát írókázott körbefutó virágos-leveles minta, virágfüzér ékesíti. A feketével kontúrozott kitöltött zöld levelek és a pirossal (téglaszínnel) pingált, részlegesen zárt virágmotívumok monoton ritmusát apró fehér-kék virágok/színfoltok élénkítik. A leveles virág ornamentikát a fazék hasa alján és a pereme alatt körbefutó tojásdad türkiszkék pöttyek keretezik. A fül tövébe a mester vagy a tulajdonos monogramját pingálták. A díszítés összhatásaként a magyaros színvilág dominál. (kobzosBBL) „Lekvárt, mondjuk éppen szilvalekvárt főzni jó dolog, bár a 21. században már elég kevesen művelik Magyarországon ezt a tudományt. Helyette vásárolhatunk olyan szilvalekvárnak csúfolt kulimászokat, amik eme gyümölcsöt csak nyomokban, mondjuk 20-30 százalékban tartalmazzák. Vegyük hát sorban, hogy mit kellene tennünk, hogy a túrkevei Finta Múzeum 3D-ben digitalizált, 23 centiméter magas lekváros bödönét megtölthessük hamisítatlan szilvalekvárral. Mindenek előtt nem árt, ha van néhány szilvafánk, lehetőleg a besztercei fajtából. Mert ez talán jobban ellenáll az áprilisi fagyoknak, amik rátörvén a virágzó fákra, el szokták vinni a termést. Ugyanígy járhatunk, ha a kedvezőtlen időjárás a méhek járását akadályozza meg, nélkülük bizony üres marad a fánk. Ezután már csak a sűrű jégveréstől kell tartanunk, ha eme istencsapását is megússzuk, jöhet az őszi „betakarítás”. Aminek újabban olyan divatja alakult ki, hogy leteregetik a fák alját nejlonokkal, és az erre lerázott, levert szilvát így könnyebben csoportosítják egy helyre. Eleink ezzel a lehetőséggel nem nagyon éltek, így a kellő időben szüretelve megfelelően érett, így elég cukrot tartalmazó szilvához jutottak. Szilvaszüret után mindenek előtt jól meg kell mosni a gyümölcsöt, és kezdődhet is a főzés. Amelynek kellékei közül a sárral körbetapasztott vörösréz üstöt kell először megemlíteni, amit az erdélyi kalderás cigányok készítenek el a legjobban manapság. Az üstbe először egy kisebb adag szétnyomkodott szilvát hevítünk, ez a ciberézés, vagy előfőzés. Amikor ez megfelelő állagú lesz, magozatlanul rátesszük az első adag gyümölcsöt. Lassú tűzön, állandó kevergetés mellett főzzük as zilvából a híg penyőt, amit aztán egy rostán átpasszírozunk. Így kikerül belőle a mag és az szét nem főtt héjdarabok. Ezután jön a sűrítés kényes eljárása, ahol ismét csak elengedhetetlenül fontos a massza állandó és egyenletes mozgatása. A sűrítés pedig addig tart, míg a főzőkanálon meg nem áll a lekvár úgy, hogy egy csepp sem esik le a széléről. Azt persze nem tudni, hogy ilyen szilvalekvárt tároltak-e ebben a túrkevei „lekváros fazékban”. Talán igen, talán nem, minden estre én a barackíznek több esélyt adok. Barackból ugyanis talán több van Túrkeve környékén.” (Pálffy Lajos: Szilva, de inkább barack) http://mandarchiv.hu/cikk/6743/Szilva_de_inkabb_barack

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Természettudományos és technikai

Általános

Cím

Weiss Manfréd patkósarok doboz

Leírás

„A tömegtermelést és a rövid élettartamú cipőket megelőző korokban olyan lábbelik előállítására törekedtek, amik, ha nem is egy életre szóltak, de legalább évekig szolgálták gazdáikat. Ezek, mivel más tartós anyag nem létezett, teljesen bőrből készültek. Arra is hamar rájöttek, hogy a talp kopását néhány ponton kis fémlemezekkel lehet késleltetni. Az biztos, hogy a Révkomárom melletti Izsán, a Kelemantia erődben állomásozó légionáriusok sarujának talpa is meg volt vasalva, amire szükség is volt, hiszen a római légiók voltak tán a hadtörténet legtöbbet gyalogló alakulatai. A bőr cipőtalpat óvó eljárás aztán egészen a 20. század közepéig, végéig valamilyen formában létezett Magyarországon is. Így kerültek a csizmák, bakancsok aljára azok a patkók és spiccvasak, amik szép számmal ott szerepelnek a sírleletek között, de az utolsó nagyüzemi szériákból egészen biztosan még jópár dobozzal rozsdásodhat belőlük a halálozás miatt megüresedett suszterműhelyekben is. Mert a múlt században mindenek előtt a suszterok dolga volt eme fém alkatrészek cipőtalpakra való felerősítése, felszegelése. Tehát ők is voltak azok, akik beszerezték a patkókat és spitzvasakat a talpnak való bőrökkel együtt. Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra! A patkók és a csizmák, bakancsok, cipők orrát védő spitzvasak pedig már a 19. század végén is nagy présgépekkel lettek előállítva. A rákóczifalvi Macimúzeum gyűjteményében szereplő, és 3D-ben a MaNDA adatbázisába is feltöltött magyar és német feliratú doboz, amit most megvizsgálhatunk, a csepeli Weiss Manfred gyárban készített 100 darab patkósarkat tartalmazott 1915-ben. A Weissek Csehországból érkeztek hazánkba, az 1857-ban született Manfréd testvérével együtt 1882-ben kapott engedélyt az első magyarországi konzervgyár megalapítására. S mivel a katonának a konzerv mellett lőszerre is szüksége volt, ezért a fivérek ilyen holmikat is kezdtek gyártani a Lövölde téren álló gyárukban. Amit egy 1890-es robbanás után voltak kénytelenek kiköltöztetni a Csepel szigetre, de ez csak elősegítette a gyarapodásukat olyannyira, hogy 1914-re az ország legnagyobb hadiüzemévé nőtték ki magukat. Hogy aztán a különféle űrméretű töltények és egyéb pusztító eszközök mellett, talán a maradék vasakból még patkósarkakat is előállítottak, az jó üzleti érzéküket is dicséri.” (Pálffy Lajos: Egyfolytában fogyó kis fémdarab) http://mandarchiv.hu/cikk/5801/Egyfolytaban_fogyo_kis_femdarab

Kompetencia

Évfolyam

Matematikai kompetencia

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Anya-gyermek kötelék

Leírás

Meghívó az 1988-as évet értékelő anya- csecsemő és gyermekvédelmi értekezletre. A Sátoraljaújhelyi és a Sárospataki VB. Művelődésügyi – Egészségügyi – Ifjúsági és Sport Osztálya által készített meghívó a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség