8046 - 8050 találat a 13530 közül.

Iskolai egyenruha lányoknak, fiúknak

Oktatás

Általános

Cím
Iskolai egyenruha lányoknak, fiúknak
Leírás
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban található Magyar Divatcsarnok feliratú reklámképen rajzolt iskolások, egy lány és egy fiú látható. Mindketten egyenruhát viselnek, matrózblúzt és hátukon iskolatáskát hordanak. A reklámon olvasható a ruhák ára, a lányok ruhája 16 pengőbe, míg a fiúké 12.50-be került 1938-ban.

Kompetencia

Műveltségi terület
Természettudományos és technikai kompetencia
Részletek

Kisbíró

Oktatás

Általános

Cím
Kisbíró
Leírás
A kisbíró a város vagy község (falu) alkalmazottja, régen a faluközösség szolgálatra kötelezettje volt, aki közvetlenül a bíró felügyelete alatt végezte feladatait. A falusi, mezővárosi közigazgatás vezető testülete dobolás útján adta tudtul a lakosságot érintő hatósági rendeleteket, határozatokat. A kisbíró a település meghatározott pontjait felkereste és pergő dobját verve hívta fel magára, ill. a közleményre az emberek figyelmét. Néhány perces dobverés után az utcára kisereglő és hallótávolságban elhelyezkedő lakosságnak felolvasta a rábízott közlemény szövegét. A közleményt általában kötött formulák, kezdő és végző fordulatok jellemezték. A hallgatóság azonnal megvitatta a közlemény tartalmát; kérdéseket tett fel a kisbírónak, akit bennfentesnek tartott. A kisbírói munka a huszadik században fokozatosan visszaszorult, ahogy a dobolást felváltották a hangszórók, majd a tömegtájékoztatási eszközök. (Forrás: Magyar néprajzi lexikon) A kiskunmajsai doboló kisbírót megörökítő archív fotót a kiskunhalasi Thorma János Múzeum őrzi.

Kompetencia

Műveltségi terület
A hatékony, önálló tanulás
„Közhírré tétetik, hogy a vásárálláson a Mázsaháznál a gyüvő hétön ebótás eszközöltetik.
„Közhírré tétetik, hogy a vásárálláson a Mázsaháznál a gyüvő hétön ebótás eszközöltetik."
Részletek

Legyező

Oktatás

Általános

Cím
Legyező
Leírás
A miskolci Herman Ottó Múzeumban található képeslapon Johann Strauss feleségének legyezője látható. Bár nem tudni, melyiké, hiszen Ifj. Johann Straussnak három felesége is volt. A legyező ősét már az ókori Egyiptomban ismerték. Az összehajtható legyező a XVI. században terjedt el Európában, egy évszázaddal később pedig már a fényűzést szolgálja, drága anyagból készítik, remek ábrázolásokkal ellátott. „Az 1700-as évekre már valóságos etikettje alakult ki a legyezők használatának. Joseph Addison (1672 - 1719) brit esszéista, újságíró állítólag arról volt ismert, hogy mindössze néhány pillantást vetve rá, meg tudta állapítani a legyezőjét használó hölgy hangulatát és érzéseit. Ezt a képességét később a társasági hölgyek képzésére is felhasználta. Mint mondotta: »A nőknek, ahogyan a férfiaké a kard, a legyezőjük a fegyverük, és olykor bizony többet elérnek vele.« Ez az időszak volt a legyezővel történő flörtölés, a 19. század második felében Európa-szerte népszerűvé váló »legyező-nyelv« létrejöttének a kezdete. A »legyező« szókincs gyarapodásához az is jelentős mértékben hozzájárult, hogy a viktoriánus időkben a nők nem ismerkedhettek és nem beszélhettek szabadon, ezért aztán rákényszerültek, hogy különféle kézmozdulatokkal, gesztusokkal fejezzék ki gondolataikat, érzelmeiket. Bár a legyező nyelvnek számos helyi »nyelvjárása« alakult ki, az »alapszókincs« elemei, kisebb-nagyobb eltérésekkel ugyan, de azért nagyjából megegyeztek. Az alábbiakban ezekből idézek néhányat: A legyező megpihentetése a jobb orcán: »Igen.« Ugyanez a balon: »Nem.« Végighúzása a kézen: »Ki nem állhatom magát!« Hasonló mozdulat a szemek között: »Sajnálom!« A legyező leejtése: »Barátok leszünk.« etc.” (Rosta Erzsébet)

Kompetencia

Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Részletek

Panem et cicenses! (Kenyeret és cirkuszt!)

Oktatás

Általános

Cím
Cirkuszi kocsihajtók (mozaik)
Leírás
A római Museo Nazionale gyűjteményében található, a Kr. u. 3. század második feléből származó padlómozaikok cirkuszi csapatok kocsihajtóit ábrázolják. A négy mozaikról készült felvétel a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona.

Kompetencia

Műveltségi terület
Szociális és állampolgári kompetencia
Részletek

Déli harangszó

Oktatás

Általános

Cím
Déli harangszó
Leírás
„1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa a déli harangozást a templomokban, a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként. A 13. század végén formálódott oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, ezután a Balkánon kezdett terjeszkedni. (…) Az újjászervezett oszmán állam a 15. század közepétől már Magyarországot is közvetlenül fenyegette, mert II. ‘Hódító’ Mehmed szultán Konstantinápoly 1453-as bevétele után ismét Európa felé fordult. A török uralkodó 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár (a mai Belgrád) ellen. A hírre a Borgia családból származó III. Callixtus pápa, aki 1455 áprilisában lett a katolikus egyház feje, keresztes hadjáratot hirdetett. A pápa 1456. június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén adta ki »Cum hiis superioribus annis« kezdetű imabulláját, amely az egész keresztény világ számára elrendelte, hogy imádkozzon a keresztes seregek győzelméért. (Érdekesség, hogy a bulla eljutott Mainzba is, ahol Gutenberg német és latin nyelven is kinyomtatta.) A bulla többek között azt is elrendelte, hogy naponta háromszor, azaz nem csak reggel és este, hanem délben is harangozzanak, hogy a hívők a törökök ellen harcolókért imádkozhassanak. (Korábban már volt rá példa, hogy bizonyos egyházmegyékben pénteken délben megkonduljanak a harangok, de ez a szokás Jézus szenvedésére emlékeztetett, és a mai péntek három órai harangozás előképének tekinthető.) A III. Callixtus által meghirdetett keresztes hadjáratból semmi sem lett, de Csehországból, Lengyelországból és Szerbiából érkeztek katonák. Magyarországon az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János szervezett keresztes sereget, Nándorfehérvár védelmét a törökverő hős, Hunyadi János, Magyarország főkapitánya irányította. Az ostrom alig egy héttel a pápai imabulla kihirdetése után, július 4-én kezdődött. A törökök július 21-én indították meg döntő rohamukat az addigra szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, de öldöklő küzdelemben visszaverték őket. Másnap a Száva bal partjáról – Hunyadi parancsa ellenére – átkelő, Kapisztrán vezette keresztesek támadásba lendültek, és mikor a szultán ellenük küldte lovasságát, az alkalmat kihasználó Hunyadi a várból kitörve elfoglalta a török ágyúkat, és szétszórta a megzavarodott török derékhadat. A csatában a szultán is megsebesült, és végül a törökök felszerelésüket hátrahagyva menekülni kezdtek. A győzelem két fő részese nem sokkal élte túl a diadalt, mindketten pestisben haltak meg, Hunyadi augusztus 11-én, Kapisztrán október 23-án. A nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést. Az örömhír Európa számos városába a pápai imabullával egy időben, sőt sok helyre azt megelőzve érkezett meg. Így előfordult, hogy a harangokat a győzelem hírére kongatták meg, és a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári csatával. Maga a pápa augusztus 6-án értesült a diadalról, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. (Az ünnep arra az újszövetségi eseményre emlékeztet, amikor a Tábor hegyén a tanítványok előtt megmutatkozott a Megváltó isteni dicsősége.) A pápa bullájának is új értelmezést adott: »Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek. « III. Callixtus bulláját VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én megújította, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség. Ma minden plébánia legalább egy templomában kötelező a déli harangozás, és Magyarországon a legtöbb protestáns gyülekezetben is harangoznak délben, a harangok csak a húsvéti nagyhét utolsó napjain némulnak el, amikor »Rómába mennek«. (MTI: A déli harangszó 560 éve szól, mandarchiv.hu) A Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár felvételein a nyomári református templom harangjai láthatók. A 106 kg-osat Novotny Antal 1912-ben Temesvárott, a 201 kg-os harangot Szlezák László öntötte 1931-ben Budapesten.

Kompetencia

Műveltségi terület
A hatékony, önálló tanulás
„AZ ÉLŐKET HIVOGATOM, A HOLTAKAT ELSIRATOM”
„AZ ÉLŐKET HIVOGATOM, A HOLTAKAT ELSIRATOM”
Részletek

A találati lista exportálásához szűkíteni kell a találati listát.