Általános

Cím

Férfi kötött szvetter

Leírás

Az 1889-ben Kokron József által alapított hódmezővásárhelyi üzem először kötött alsóingeket gyártott, a kézzel kötött árukat kezdetben csak néhány dolgozó készítette. A gyáron folyamatos fejlesztéseket hajtottak végre, az 1930-as években már svájcisapkát is készítettek. Az üzemet 1948-ban államosították, az utódvállalat a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár lett. Az 1970-es évekre a vállalat Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár néven a magyar kötőipar egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzemévé nőtte ki magát. Termékskálája is jelentősen bővült: a svájci- és sísapkák mellett gyapjú, szintetikus és pamut pulóvereket, kardigánokat, tréningruhákat és más ruházati cikkeket is állított elő a gyár, melyet 2004-ben számoltak fel. (forr.: A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár száz éve). A felvételen egy 1976-os budapesti divatbemutató pillanatképe látható a cég termékéből. A fotón látható férfi modell gépi kötésű geometrikus mintás szvettert visel. A felvétel a Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltárában található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Cipő

Leírás

Az 1889-ben Kokron József által alapított hódmezővásárhelyi üzem először kötött alsóingeket gyártott, a kézzel kötött árukat kezdetben csak néhány dolgozó készítette. A gyáron folyamatos fejlesztéseket hajtottak végre, az 1930-as években már svájcisapkát is készítettek. Az üzemet 1948-ban államosították, az utódvállalat a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár lett. Az 1970-es évekre a vállalat Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár néven a magyar kötőipar egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzemévé nőtte ki magát. Termékskálája is jelentősen bővült: a svájci- és sísapkák mellett gyapjú, szintetikus és pamut pulóvereket, kardigánokat, tréningruhákat és más ruházati cikkeket is állított elő a gyár, melyet 2004-ben számoltak fel. (forr.: A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár száz éve). A felvételen egy 1976-os budapesti divatbemutató pillanatképe látható a cég termékéből. A fotón látható modell térd alatti síkkötött akril ruhát visel, hozzáillő kardigánnal, magas sarkú cipővel. A felvétel a Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltárában található.

Kompetencia

Műveltségi terület

Szociális és állampolgári kompetencia

Általános

Cím

Középkori hosszú nyakú, rövid élű vasfejsze (Vélhetően gyepvasból öntött, többszöri felmelegítés során kalapáccsal edzett fémeszköz.)

Leírás

„Hogy pontosan mire használhatták ezt az öreg vasfejszét, az nehéz lenne megállapítani. A formája az ácsok, fával dolgozó emberek által használt faragóbárdokra, fejszékre hasonlít. Ha megforgatjuk a Balatoni Múzeum munkatársai által 3D-ben digitalizált szerszámot, azt is láthatjuk, hogy jól értette mesterségét a régi kovács, aki készítette. A fejsze, mint szerszám legalább olyan fontossággal bírt a régi emberek életében, mint a földműveléshez nélkülözhetetlen kapa. Legkorábbi formáiról, pattintott és csiszolt, kifúrt a kőbaltákról és tokos bronz testvéreiről már korábban olvashattak ezen a felületen. A Kárpát-medence történetében a vaskor a Krisztus előtti 8. században kezdődik, de persze még jó darabig együtt használják a medence népei (pannonok, illírek, kelták) a vasat és a bronzot. A vasolvasztás, és a vasáruk tömeges előállítása itt az északról érkező keltákhoz fűződik. Fejlettnek mondható technológiával előállított szerszámaik és fegyvereik felvették a versenyt a hódítóként megjelenő rómaiak eszközeivel. A keltáknak természetesen még nem voltak mélyművelésű vasércbányáik, a Kárpát-medencében élő népek egészen a kora középkorig, a 13. századig gyepvasat dolgoztak fel. Ez a felszín közelében található, porózus szerkezetű érc a mocsarakban, tőzeges lápokban képződik. A Dunántúlon Vas megyében (Vasvár, Kapornak, Vaspör, Tömörd stb.), Somogyban (pl. Somogyfajsz, ahol egy 10. századi kohót is feltártak), Borsodban (Rudabánya környéke, Imola) és a Nyírségben is vannak a gyepvasnak lelőhelyei. Az első kohómaradványokat, avagy buckakemencéket (domboldalba, szélirányba épített, agyaggal kitapasztott, szelelőnyílással ellátott gödrök) a már említett somogyi településen, aztán Sopron és Kapuvár határában, Harka és Kópháza mellett találták meg a régészek. A gyepvas javára szól amellett, hogy a földfelszín közelében található, az is, hogy könnyen, alacsony hőfokon olvad. A gyepvasércnek viszont alacsony a vastartalma és törékeny is a szennyező anyagok miatt. Ezeket kovácsolással, ismételt felmelegítéssel és kalapáccsal lehet csökkenteni. A mi 27 centiméter hosszú fejszének alapanyaga is így készülhetett, aztán a megfelelő minőségűnek ítélt vasból a kovács ismét csak kalapálással alakította ki a fejsze végleges formáját. Ami a funkciójának tökéletesen megfelelő, szépen sikerült darab lett, és biztosan megérte az árát.” (Pálffy Lajos: Öreg fejsze feje) http://mandarchiv.hu/cikk/6627/Oreg_fejsze_feje

Kompetencia

Évfolyam

Természettudományos és technikai

Kompetencia 2

Évfolyam 2

Matematikai kompetencia

Általános

Cím

Csendélet cipóval

Leírás

A keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében található kisgrafikán csendélet látható. Az asztalon félbevágott cipó, egy szelet belőle tányérra rakva, mellette egy pohár víz, téglatest formájú nyitott sótartó, a tányérra támasztva nagy kés pihen. Anyag és technika: száldúc metszet

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia

Általános

Cím

Uniformis

Leírás

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban található reklámképen rajzolt fiatalok, egy fiú és egy lány látható. Mindketten egyenruhát viselnek, táskájukat kezükben fogják. A fiú bocskai zsinóros zakót, rövidnadrágot, és hosszú zoknit visel félcipővel, a lány pedig térd és boka közötti hosszúságú, nyak körül prémmel ellátott, szintén bocskai zsinórzatos ruhát. Fejükön bocskai sapka. A reklám további részeként láthatjuk a ruhák árát: fiú ruha: 19.80, lány ruha pedig 29.80-ba kerül. A háttérben iskola épülete magasodik.

Kompetencia

Műveltségi terület

Természettudományos és technikai kompetencia