A dokumentum a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola tulajdona. Az iskola 1987-ben épült. 1991-ben megkezdődött az arborétum jellegű kert kialakítása, melynek bővítése a mai napig tart. A kertben megtalálható mintegy 300 növényfajból fajonkét egy-két darab található. Az iskola kertje 1992-ben lett tagja az Arborétumok és Botanikus Kertek Egyesületének. _x000D_
Kompetencia
Évfolyam
Szociális és állampolgári kompetencia
Kompetencia 2
Évfolyam 2
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A kurgánok temetkezési helyek, a sztyeppén élő népek, elsősorban az indoiráni népek sírhelyei. A régi magyar nyelvben korhánynak nevezett halomsír egyik fajtája, egy fedett, de fel nem töltött gödörsír fölé emelnek halmot. Török-tatár eredetű orosz szó, jelentése nagyjából sírhalom. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ birtokában található fénykép.
Az első képeslapot az Osztrák-Magyar Monarchia idején 1869-ben hozták forgalomba, de csak 1878-ban fogadták el ezt a fajta levelezőlapot hivatalos postai küldeménynek Párizsban. A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött. A képeslapokat színes fametszetek és litográfiák alapján nyomtatták. A képeslapok legnépszerűbb témái a különböző tájképek, városi utcarészletek. 1890 után megjelentek a fotóábrázolások is. A későbbiekben egyre többféle képeslapot jelentettek meg, volt köztük humoros, művészeti reprodukció, valamint reklámhordozó is.
A képen a balatonfüredi Esterházy Szálloda és Étterem látható. Az éttermek nagyobb vendéglők, a Balaton partján a turizmus legfontosabb célpontjai. Az étkezés funkciója társadalmi eseményként az éttermekben jelenik meg leginkább. A kép a Balatoni Múzeum Képeslaptárának tulajdona.
A Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeumban, Mezőkövesden található a tűzoltókocsi. Az első magyarországi önkéntes tűzoltóság a debreceni kollégiumban alakult. Egészen a XIX. század közepéig a tűzoltást az arra kötelezett céhek tagjai, majd mellettük az önkéntes egyesületekbe tömörült emberek végezték. A jelentős technikai fejlődéshez, a hatékonyabb, bonyolultabb, drágább tűzoltógépek tartásához és kezeléséhez azonban főfoglalkozású, hivatásos alakulatokra volt szükség. Az I. világháború mindenütt megakasztotta a tűzrendészet fejlődését, különösen a hivatásos tűzoltói legénységből vonultak be sokan katonai szolgálatra. Későbbiekben is nagy szerepet töltöttek be a tűzóltók mind a béke, mind a háborús években.
