A Magyar Film Iroda Rt. 91. számú heti híradója (1925) különkiadásként számol be az Országos Széchenyi Emlékbizottság Budapesten megrendezett centenáriumi ünnepségeiről. A Széchenyi István gróf életpályáját röviden bemutató összeállítást követően a híradó az évforduló alkalmából rendezett szentmisékről, díszfelvonulásokról és koszorúzásokról tudósít. A híradófilm eredeti anyagai a MaNDA és Filmintézet gyűjteményében találhatók.
A keszthelyi Balatoni Múzeumot 1898 augusztusában alapították. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a múzeum helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
Bodrogi Tibor terepmunkájának fotódokumentumai, Szudán, Omdurman
Leírás
A képeken Bodrogi Tibor néprajzkutató szudáni terepmunkájának fotódokumentumai láthatóak. A képek 1975-ben készültek Omdurman városában, Szudánban. Megörökítésre került többek között a városi bazár, egy fafaragó mester, és több kép is készült egy helyi fazekas műhelyben. A fotókat készítő Bodrogi Tibor, a magyar etnológia megszervező és vezető egyénisége volt, mind a Néprajzi Múzeumban, mind az akadémiai Néprajzi Kutató Csoportban vezető funkciókat látott el, egyetemeken tanított. A Magyar Néprajzi Társaságban is vezető tisztségeket töltött be, számos kiadvány, folyó irat szerkesztője volt. A kutató 1924-ben született és 1988. március 6-án hunyt el. Képei a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének tulajdonában vannak.
A Balaton környéki látkép a Kereki-hegyen készült. A fotón az egykori vulkáni terület bazaltsziklái láthatóak, és bazalttufa látható. A tufa vagy darázskő olyan, rendesen lazább összeállású, néha likacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre. Az 1960-ban készült fekete-fehér fotó a keszthelyi Balatoni Múzeum Fotótárában lelhető fel.
A Szent György-hegy leghíresebb geológiai alakzatai a bazaltorgonák. Ezek a hegy északkeleti oldalán alakultak ki, mert itt van a hegy legjobban kitéve a deflációnak, ugyanis az itt uralkodó szélirány északkeleti. Az oszlopok keletkezési körülményeit a tudomány a láva kihűlésével és kikristályosodásával magyarázza. Az 1300 °C körül kiömlő bazaltláva nem egyformán hűlt le. A kihűlés közben a láva összehúzódott, a gyors hőmérsékletveszteség következtében a láva felszínére merőleges repedések is keletkeztek, az összehúzódott anyag oszlopszerűen szilárdult meg. A víz befolyt a függőleges repedésekbe, és a szél segítségével elhordta a puhább, morzsalékos anyagokat, így keletkeztek öt-, hat-, vagy sokszögű oszlopok. Nem ritkák az 1-2 méter átmérőjű, 20-30 méter magas oszlopok, melyek közül némelyik teljesen szabadon van a víz és a szél munkájának köszönhetően. - írja a http://www.zmgzeg.sulinet.hu/tantargy/foldrajz/Tapolca/03_jellegzetessegek.htm honlap erről a szokatlan képződményről.
