A képen sárközi szőttes terítő látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
A képen sárközi szőttes futó látható 1976-ból, mely megtekinthető a Hagyományok Házában, Budapesten. A Sárköz eredetileg a Duna két átellenes partján elterülő szomszédos táj összefoglaló elnevezése volt, a Duna nemcsak földrajzi, hanem néprajzi választóvonallá is vált az idők folyamán. A néprajzi kutatások Sárközként általában a Tolnai megyei területre utalnak, mely a következő öt községet foglalja magában: Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis. A Sárközben sajátos és egyéni, minden más magyar szőttestől jól megkülönböztethető, magas fokú szövőművészet alakult ki. Az alapanyagokat maguk termelték meg, készítették ki és dolgozták fel. A különböző minőségű fehér pamut- és kendervásznak mellett színeset is szőttek. A régi sárközi hímes szőttesek egyszerűbbek, túlnyomóan piros csíkozásúak. A sajátosan sárközi jelleget az egyszerű selymek (ripsz) piros csíkjainak finom feltagolása adta, a felület ritmikus felosztása piros, esetleg kék mintasorokkal.
Belépőjegy a Méztől a mézeskalácsig című kiállításra (Kecskemét, 2009)
Leírás
A képen lévő belépőjegy a Méztől a mézeskalácsig című, a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban, 2009. december 3. és 20. között megrendezett kiállításra szól. Kristóf Márta mézesbábos népi iparművész és Szikszai Gábor méhész közös kiállításán a méhészet és a mézeskalács-készítés eszközeit, alapanyagait, készítésének folyamatát, mézeskalácsdíszeket, mézesbábokat mutattak be. Bővebben a kiállításról: http://www.efmk.hu/node/3385
A bábokkal történő játék, történet előadása, a drámai mozzanatok megismerése és begyakorlása, a versmondás, éneklés, folyamatos beszédhelyzet hatásosan fejleszti a gyerekek beszédkészségét, képzelőerejét, gondolkodását. Meghozza a gyermek beszélőkedvét, javítja a tiszta kiejtésre való törekvést, a tagolt beszédet. Fabók Mariann színművész és bábos mesemondó a Miskolci Nemzeti Színház színésze, egy évtizede ötvözi a mesemondást, bábozást és népi éneklést előadásaiban. A fotó a Debreceni Művelődési Központ tulajdonában van.
A Balatoni piknikről készült képeslap a keszthelyi Balatoni Múzeum képeslaptárában lelhető fel, készült a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata gondozásában, mely kiadó képzőművészeti nyomtatott kiadványokat szerkesztett és forgalmazott a legkülönbözőbb műfajokban (építészet, szobrászat, rajz, grafika, festészet), és tevékenységének jelentős szerepe volt a képzőművészeti vizuális kultúra közvetítése területén. A lapot 1966-ban adták postára Siófokon. A képen a parton ül és piknikezik három nő, mögöttük vitorlás úszik a vízen, a naplementében.
