A kínai civilizáció valószínűleg az ókor óta ismeri a rakétát (elképzelhető, hogy csak a középkor elején találták fel, pontos adat nincs erről az időszakról). Ekkor tűzijátékként vallási célokra használták a rakétákat. Fegyverként a 12. századtól alkalmazták e szerkezeteket. Jelenleg az űr meghódításánakaz eszköze a rakéta. A kép a debreceni Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. tulajdona.
A furcsa nevű Szputnyik Hajózási Társaság, valamint Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet-Labor társulat előadásának címe: A vágánybenéző. A színtársulat elnevezésében a szovjet rendszer büszkeségének számító műholdrendszer neve, a szputnyik szerepel. A Szputnyik-program során a Föld első műholdja, egyben az első űreszköz jutott sikeresen a világűrbe.
A levelezőlapon a balatonszárszói Erzsébet-kert parkrészletét láthatjuk az 1920-as évekből. A park gondozott terület, nyilvános kert, amely természetes környezetet teremt a településeken. A lap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában található.
Kunfy Lajos (1869-1962) festménye nyári kertet ábrázol. A festőművész alkotói pályája során az akadémikus stílustól egy dekoratív időszakon át az impresszionizmusig jutott. Legérettebb képein a falusi nép, és a cigányok hétköznapjait ábrázolta. Ez a festménye a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban lelhető fel.
A lótuszvirágot a keleti kultúrában a tisztaság, a megújulás és az újjászületés szimbólumaként tartják számon. Jellemzője, hogy gondozatlan környezetben is képes szép virágokat hajtani, és a tisztaságot hordozni, szimbolizálni. Háttérben Hévíz látható. A levelezőlap a keszthelyi Balatoni Múzeum Képeslaptárában található.
