A Mezőtúri Agyagipari Háziipari Szövetkezet kerámia készlete 1976-ból, készítette: Kósa Klára, Gonda István. Megtekinthető Budapesten, a Hagyományok Házában. A népi kerámia formában, színben és díszítésben a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb ága. A kerámia tárgyak készítésének folyamata három szakaszra bontható. Az első szakasz az agyag kibányászása, megtisztítása és finomítása. Ezt követi a korongon történő munka, vagyis a megformálás. Az elkészült edényeket árnyékos, de meleg helyen csontkeménységűre szárítják, majd az alapszín megadása és a díszítés következik. Végül a harmadik menetben zajlik az edények kiégetése. A századfordulón – a kisebb üzemeket nem számítva – három gyár érdemel említést. A Herendi Porcelángyár, a Zsolnay-gyár és a Fischer-féle majolikagyár.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A bútorfestés a bútorok díszítésének elterjedt módja. A parasztbútoroknál a bútorfestés alkalmazásának fő színei: élénk zöld, kék, sárga, narancs olajfesték. A háziipari központokon kívüli barkácsolóknál néha a ládák teljes mintázatát szabad rajzú festés alkotja, ilyen már az 1820-as évekből ismert. A legáltalánosabb díszítésmód, mely rendszerint a virágozás. Korábban a festés enyves temperával készült. A mintákat szabad kézzel festették gyakran specialista asszonyok.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képen a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézete látható. A képeslap a Balatoni Múzeum tulajdona. A keszthelyi Balatoni Múzeum 1898 augusztusában alapították. Ekkor ajánlották fel a múzeum számára az első letétet. A gyűjtemény első darabjait Csák Árpád régészeti gyűjteménye alkotta. Ezután alakult meg a természettudományi osztály és kezdődött meg a könyvtári állomány gyarapítása. A néprajzi gyűjtemény alapjait Sági János tette le. 1925-ben kezdték építeni a múzeum új épületét, ahol a kiállítás 1935-ben nyílt meg. A múzeum gyűjteményének nagy része a II. világháborúban megsemmisült. 1949-ben szilárdult meg újra a múzeum helyzete, ekkor még kölcsönzött kiállítási tárgyakkal működött. A háborús veszteség utáni gyűjtőmunka nyomán 1967-ben már saját anyagra épülő állandó kiállítás nyílt.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A képen látható zebra a Nagyerdei Kultúrpark lakója volt Debrecenben. A zebrák a lófélék családjába (Equidae) tartozó, csordában élő, növényevő emlősök, melyek Közép- és Dél-Afrikában őshonosak. Három faj és számos zebra alfaj létezik. Bár a zebrafajok előfordulási területei fedik egymást, ennek ellenére sem kereszteződnek. Legjellegzetesebb ismertetőjegyük a fekete-fehér csíkos mintázat.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az eredeti hangszer a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjteményben található. A gyűjteményt Leskowsky Albert alapította 1979-ben. Leskowsky a '70-es években hosszabb időt töltött a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol megkezdte a különleges hangszerek gyűjtését. Hazatérve az itthoni hangszerkészítőket kereste fel, így gyarapítva a gyűjteményét. A hangszerek mellett dalokat is gyűjtött, azokról felvételeket készített. A gyűjtemény azóta adományokból is folyamatosan bővül. A kilencvenes évek eleje óta önálló kiállításon tekinthetők meg a hangszerek.
Kompetencia
Műveltségi terület
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
